A Budai Skála épületének szerkezete még elbírt volna néhány évet, a hazai kereskedelem megújításában kezdeményező Skála áruházlánc azonban már a múlté, helyét a plázák vették át – tudtuk meg a beruházó marketingfeladatait ellátó Kontaktorg Stúdió képviselőjétől. Balogh Ádám elmondta: a mai eseményen a három évtizedes történetet a Skála egykori háziasszonya, Komjáthy Ágnes idézi fel, az épülő kereskedelmi iroda és lakóházegyüttest Elekes András, a beruházó vezetője mutatja be.
Az épületben utolsóként, „végsőkig” üzemelő élelmiszer-szupermarket július 7-én zárt be, ezután kezdődtek a belső munkálatok. A mai eseménnyel megkezdődik a külső megsemmisítés is, a bontás átfutási ideje három hónap. – A Budai Skála helyén megvalósuló beruházás tervezése az engedélyezési fázisnál tart – mondta a távirati irodának korábban Elekes András, az ING Magyarország Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója. Az új központ nyitását 2009 tavaszára tervezik, a teljes befektetés várhatóan megközelíti a 35 milliárd forintot, a meglévő ingatlan vételárával együtt. Balogh Ádám kérdésünkre elmondta: az építészetileg is különleges látványt nyújtó új városrész a Népszabadság tegnapi számában megjelent hírrel szemben nem a MOM Parkhoz lesz hasonló, annál nyitottabb, sétálóutcákkal tagolt, mediterrán stílusú központ készül.
A kilencvenes években a Skála Coop Rt. tulajdonosa a német Tengelmann-csoport lett, amely tíz évvel ezelőtt többségi tulajdont szerzett az 1991-ben privatizált Centrum Áruházak Rt.-ben is. Két évvel később, 1999 januárjában jegyezték be a Skála és Centrum Rt.-t. 2001-ben a Capital Rt. megvásárolta a Tengelmann-csoporttól a Skála Coop Rt.-t, azután új arculattal megalakult a Skála Divatház Rt. Később a gyengébb műszaki állapotú és kisebb alapterületű áruházakat el- és bérbe adták, de mivel ez sem váltotta valóra a tulajdonosok elképzeléseit, 2005-ben egy kínai befektető család bérelte ki és vette meg az áruházláncot a Buda, a Metró, a Luxus és a Campona kivételével. A kínaiak ma is működtetnek 18 hazai Skála-utódot.
A Skála Budapest Nagyáruház (Budai Skála) volt egyébként az első olyan szocialista nagyáruház, amely nyugatias, egységes arculattal lépett 1976-ban a magyar vásárlóközönség elé. A szövetkezeti áruház az első héten 65 millió forintot forgalmazott, a nyitás utáni századik napon pedig bejelentették az ötmilliomodik látogatót. Az ország akkor legnagyobb alapterületű (20 500 négyzetméteres) áruháza Demján Sándor nevéhez is köthető.
origo.hu
Gázolt a vonat Székesfehérvár és Dinnyés között
