Gergényi exfőkapitány nem felelős

A brutális rendőrök azonosításának az volt a fő akadálya, hogy a fegyveres testület tagjai nem viseltek azonosító jelet, noha ezt a törvény előírja – panaszolták az ügyészség képviselői. Gergényi Péter felelőssége nem állapítható meg, mert bár egy feljelentő elöljárói intézkedés elmulasztásának tekintette az azonosító jelek hiányát, a büntető törvénykönyv ezt a mulasztást nem sorolja a bűncselekmények közé.

Objektív, végérvényes adatok még nincsenek, az utóbbi időben is érkezett feljelentés a tavaly szeptemberi, októberi utcai incidensek miatt – derült ki tegnap a vádhatóság sajtótájékoztatóján. Falvai Zsolt, a Budapesti Nyomozó Ügyészség vezetője elmondta, az esetek feltárásának, az elkövetők azonosításának az volt a fő akadálya, hogy a fegyveres testület tagjai nem viseltek azonosító jelet, noha ezt a törvény előírja. A helyzetet komplikálta, hogy a tettesként számításba vehető személyek nem kötelesek önmagukra terhelő vallomást tenni, s az egyes jogsértéseknél jelen lévő többi rendőr sem volt közlékeny. Akadt olyan alegység, amelyiknek az összes tagját kihallgatták. Ők valamennyien azt vallották, az eset idején a középső és a hátsó sorban szaladtak. Eszerint az első sorban nem volt senki, a sérelmet szenvedő civil személy pedig önmagát bilincselte meg. A vezető ügyész elmondta azt is: a tömegoszlatás alkalmával rendszerbe nem állított eszközökből lőtték ki a gumilövedékeket. A rendőrség vezetői az ügyész levelére azt válaszolták, hogy szerintük az eszközöket, a puskákat még 1993 előtt rendszeresítették a rendőrségnél. Ugyanakkor megállapítható volt, hogy az 1993-as utasítás azóta hatályát vesztette. Az eszközök alkalmazása jogszerűtlennek minősül.
Kiderült az ügyek feltárásakor az is, hogy a bevetett könnygázgránátok részben alkalmatlanok voltak: sérülést okoztak a rendőröknek is. Mindezen jogszabálysértések azonban – mint a tájékoztatón elhangzott – bűncselekmények megállapítását nem tették lehetővé. Sem az azonosító hiánya, sem az illegitim, alkalmatlan puskák és gránátok alkalmazása nem ütközik a Btk.-ba.
Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője közölte: a polgári, a szabálysértési, a fegyelmi vagy a politikai felelősség esetleg felvethető az érintett rendőri vezetőkkel, rendőrökkel szemben, a büntetőjogi azonban nem. Lapunknak arra a kérdésére, reális-e az az észrevétel, amely szerint az elkövetett jogsértéseknek várhatóan csak a húsz százaléka kerül bíróság elé, nyolcvan százaléka kiderítetlen marad, Morvai Attila azt mondta: minden esetet igyekeznek feltárni. A 204 rendőri szabálytalanságból eddig negyven miatt emeltek vádat.
A Budapesti Katonai Ügyészség szóvivője, Ács Tibor úgy nyilatkozott: Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány felelőssége nem állapítható meg, mert bár egy feljelentő elöljárói intézkedés elmulasztásának tekintette az azonosító jelek hiányát, a büntető törvénykönyv ezt a mulasztást nem sorolja a bűncselekmények közé.
A több mint száz civil gyanúsított közül eddig mintegy ötven személynek az érintettségét állapította meg az ügyészség – mondta Tarr Anikó osztályvezető ügyész. Ők jórészt a tévészékház ostrománál tanúsított magatartásukkal sértették meg a Btk.-t.