Gyarapodó, erős köztársaságunk biztosítja, hogy egyre többen élhessenek egyre jobban – áll Gyurcsány Ferenc 2004-es kormányfői programjában. Az újdonsült miniszterelnök akkor azt írta, hogy hazánk Európa legfejlettebb országai közé emelkedhet: „Bátor, cselekvő kormányzás, magabiztos polgárság, sikeres európai Magyarország – ez a haladás receptje” – fogalmazott akkor a kormányfő. „A kormány fenn kívánja tartani a szigorú és takarékos költségvetési politikát. Ez a feltétele annak, hogy csökkenjen az infláció, mérséklődjön az államháztartás hiánya és az államadósság hazai össztermékhez mért aránya” – olvasható a programban. A miniszterelnök elképzelései nem teljesültek: egyrészt regnálása első két évében, tehát a Lendületben az ország program idején minden történt, csak cselekvő kormányzás nem. Ezt maga Gyurcsány ismerte el zárt körben az elhíresült őszödi beszéd alkalmával. Növekedett az infláció, az államadósság és a költségvetés hiánya is. Még a 2006-os választások előtt megszületett a lassan adagolt 100 lépés programja is. E pontokat nyolc fő fejezetbe gyűjtötte össze Gyurcsány: az egészségügy, a családtámogatások rendszere, a szakmunka becsülete, az adóterhek csökkentése, az agrárium és a vidékfejlesztés, az igazságos és modern iskola, a nyugdíjasok biztonsága és a gyermek-egészségügyi program fantázianevű intézkedéscsomagokba. Valódi intézkedés azonban nemigen lett. Illetve egy jelentős lépés mégis történt, amely azonban a 2006-os választási kampány legnagyobb hazugságának bizonyult: a parlament elfogadta az ötéves adócsökkentési programot, amelyet a választási győzelem után gyorsan meg is semmisített.
A kormányfő dramaturgiai érzékét dicséri a 100 lépés programjának azon vállalása is, amely szerint 15 éven belül a felére csökken a gyermekhalálozás: ezt az elképzelést pont abban a svábhegyi gyermekgyógyintézetben jelentette be a kormányfő, amely azóta már meg is szűnt – a csecsemőhalálozás pedig nyolc százalékkal nőtt az elmúlt évben.
Az első Nemzeti fejlesztési terv után – amely 2004 óta létezik – Gyurcsány Ferenc hirdette meg a II. Nemzeti fejlesztési tervet a 2007–2013 közötti időszakra. Az NFT II. másik elnevezése az Új Magyarország fejlesztési terv, amelyről már a tavalyi országgyűlési kampányban is beszélt a miniszterelnök. Az uniós fejlesztési források pályázatait, elosztását szabályozó terv felügyeletét Bajnai Gordon látta el először kormánybiztosként, majd most önkormányzati miniszterként.
Az úgynevezett Budapest-szerződést szintén a kormányfő hirdette meg, az „ígéretcunamit” tartalmazó dokumentumot Demszky Gábor főpolgármesterrel együtt írta alá Gyurcsány Ferenc 2006. március 29-én. A Budapest-szerződést Demszky úgy jellemezte: „új fejezet kezdődött Budapest történetében. A szavak és választási ígérgetések helyett a tettek szövetségét köti meg a főváros a kormánnyal”. A kormányfő és a főpolgármester többek között erre vállaltak kötelezettséget: „határidőre befejezzük a 4-es metró építését, összehangoljuk a Volán, a MÁV és a BKV járatait, hogy gyorsabb és olcsóbb legyen a közlekedés Budapest és környéke között, a kormány lehetőség szerint újabb forrásokkal bővíti, és az utak mellett a hidakra, aluljárókra is kiterjeszti támogatását.”
Gyurcsány Ferenc legutóbb az Országgyűlésben egy 48 pontos programot hirdetett a jövő évre. A miniszterelnök ezek között súlyponti feladatnak nevezte a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést, az iskolarendszer megújítását, az egészségügy átalakítását, valamint a hétköznapi biztonság, az „új rend” megteremtését. Ez utóbbi témakör része az új pártfinanszírozási törvény, az új költségvetési szabályok megalkotása, a képviselői költségtérítés, illetve a munkavégzés szigorúbb szabályozása, új intézkedések a feketegazdaság és a feketemunka visszaszorítására, nulla tolerancia a közbiztonságban, szankciók az élelmiszer-biztonságban, szigorúbb fogyasztóvédelem, keményebb szabályok a környezeti károkozókkal szemben, valamint az emberi méltóság védelme.
Galambos Lajos
Magyar Péter „lagzilajcsizott” egy kis áramot
