Jelentősen drágulhat az áram

Jelentősen emelkedhet jövőre az áram ára. Ezt már nemcsak az ellenzék és a szakmai szervezetek hangoztatják, hanem a kormány is elismerte. Felsmann Balázs, a gazdasági tárca államtitkára kijelentette, az áramtőzsdéken jövőre 50 százaléknál is nagyobb drágulás következik be, amely hazánkat sem kerüli el. A kormány vélhetően szociális alapú kompenzáció bevezetésére kényszerül.

Bár korábban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) gyakran hangoztatta – még a szakmai ellenérvek dacára is –, hogy az árampiaci nyitás révén beinduló verseny csökkenti majd a villamos energia árát, a tárca szakállamtitkára tegnap mégis arról beszélt a Central European Business Center Energia 2007 konferencián, hogy jelentős drágulás következik jövőre. Felsmann Balázs a rendezvényen rámutatott, hogy az európai tőzsdei villamosenergia-árak a mostani szeptemberi időszakra vonatkozóan megawattonként 32–40 euró között mozognak, jövő év augusztusára viszont már elérik az 56 eurót. – Az áremelkedés a határokon nem áll meg – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy így, függetlenül a magyar jogszabályi változásoktól és a piac liberalizációjától, mindenképpen emelkedni fog az áram ára, ezért még a fogyasztók szociális jellegű támogatására is szükség lehet. Felsmann korainak tartotta megbecsülni, mekkora lehet az áremelkedés pontos mértéke, azt azonban jelezte, hogy támogatásra mintegy 1–10 milliárd forintot kell majd fordítani. Kérdés, hogy ez mire lesz elég, ugyanis már az eddigi energiaár-emelések is alaposan próbára tették a fogyasztók tűrőképességét, hiszen az elektromos energia ára az elmúlt egy évben is már 21 százalékkal emelkedett.
*
A jelenlegi kormányzat éveken keresztül azzal hitegetett, hogy a szabadpiac majd csökkenti az árakat. Ahogy közeledik a teljes nyitás, úgy kezdődik a lakosság folyamatos felkészítése a várható áremelkedésre – mondta lapunknak Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke. Megjegyezte, ők már korábban folyamatosan figyelmeztettek a villanypiaci liberalizáció várható következményére, a drasztikus áremelkedésre. Kifejtette, hogy a liberalizált piacon a tőzsdei árak jelennek meg, amelyek jelentősen elszakadnak az önköltségtől, vagyis a villamos energia megtermelésének valós költségétől. – Ha ez így megy tovább, mindenféle gát nélkül, akkor a virtuális árak begyűrűznek Magyarországra – hangsúlyozta Járosi Márton. A szakember úgy véli, hogy jövőre a mértékadó tőzsdei áramár 18-20 forint körül alakul kilowattóránként, ami 40 százalékkal magasabb a mostani 14 forintos hazai közüzemi árnál. A szakember kitért arra is, hogy Európában, sőt a tengerentúlon több helyen is egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a liberalizáció nem hozta meg a kívánt árcsökkenést.
Valóban elképzelhető, hogy a külföldi tőzsdéhez alkalmazkodás miatt drágulás lesz. De ha felfelé mennek az árak, akkor mehetnek lefelé is – nyilatkozta lapunknak Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal korábbi elnöke, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője. Szerinte a legnagyobb probléma az, hogy a piac struktúrája változatlan marad a liberalizáció után is. Mint mondta, a szabad verseny nemcsak arról szól, hogy a lakosság megválaszthatja az áramszolgáltatóját, hanem arról is, hogy a termelők annak adhatják az energiát, akinek akarják. Ennek érdekében úgy véli, fel kellene bontani a Magyar Villamos Művek (MVM) kapacitását biztosító hosszú távú áramvásárlási megállapodásokat, ezzel azonban nem foglalkozik a villamosenergia-törvény.
Mások épp ellenkezőleg gondolják, azt hangsúlyozva, hogy éppen a hosszú távú megállapodások fennmaradása tenné lehetővé, hogy a lehetőségekhez képest viszonylag alacsony maradjon az áram ára. A szerződéseknek köszönhetően ugyanis az MVM portfóliójába olcsón és drágán termelő erőművek egyaránt megtalálhatók, s az átvett áramot a nagykereskedő átlagáron tudja továbbadni. Ha a szerződéseket teljesen felbontják, a piac, lévén ma Magyarországon nagyobb a kereslet, mint a kínálat, nem az átlagárhoz, hanem a legmagasabb árhoz igazodik majd, és ez a helyzet ha bekövetkezik, minden bizonnyal tartós is marad. A hivatalos álláspont szerint 2025-ig 3000 megawatt teljesítményű erőműfejlesztésre lenne szükség – amelyre jelenleg még tervek sem nagyon vannak. A mostani erőművek többsége elöregedett, a megadott időpontig kapacitásuk jó része kiesik. Ehhez képest a fogyasztás visszaesésével nem lehet számolni.
Hogy milyen hatással lesz a fogyasztókra az újabb áremelkedés, nem nehéz elképzelni. Becslések szerint már most több tízezer a díjtartozás miatt hónapok óta kikapcsolt fogyasztók száma, s a nagycsaládosoknak, nyugdíjasoknak, egyedülállóknak óriási problémát jelent a számlák kifizetése.