Megszűnhet a Selye-egyetem

Alig egy hete biztosította Révkomáromban a tanévnyitó ünnepség alkalmából Szili Katalin magyar és Pavol Paska szlovák házelnök a Selye János Egyetem tanárait és diákjait arról, hogy ők ketten mindent elkövetnek az első szlovákiai magyar állami egyetem méltó körülmények közötti működtetéséért. Az egyetem ugyanis súlyos anyagi gondokkal küszködik, a szlovák költségvetés olyan alacsony normatív támogatást ítélt meg az induló intézménynek, hogy havonta másfél millió koronás (csaknem 11 millió forintos) veszteséggel működik.
Talán még Pavol Paska sem tudta akkor, hogy az egyetemet egészen más irányból fenyegeti veszély. Nevezetesen az oktatásügyi miniszter, Ján Mikolaj részéről, akit a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) delegált a posztra. A Magyar Koalíció Pártjának politikusai már az „anyagi nehézségek” kialakulását is a miniszter „politikai hovatartozásának” tudták be, arra azonban nem számítottak talán még ők sem, hogy a miniszter képes lesz a szlovákiai felsőoktatási rendszer átalakítása címszó alatt egyenesen megszüntetni az egyetemet.
Mikolaj háromszintű felsőoktatási rendszer bevezetését tervezi, a legmagasabb szintű oktatást „magiszteri” végzettséggel az egyetemek adnák, a „szakfőiskolák” képeznék például a mérnököket, míg az „általános főiskolák” csupán „középképzést” nyújtanának, ami bizonyos átmenet a gimnáziumok és a szakközépiskolák, valamint a főiskolai képzési szint között. A minisztériumban elkészített dokumentum szerint Mikolaj egyelőre két egyetemet jelölt meg, amelyet a „harmadik kategóriába” sorolnának be a 2008/2009-es tanévtől, éspedig a rózsahegyi Katolikus Egyetemet és a révkomáromi Selye János Egyetemet.
Az indoklás egyelőre ismeretlen, mind Szigeti László parlamenti képviselő, volt oktatási miniszter, mind pedig Albert Sándor rektor értetlenül áll a döntés előtt. Az egyetem ugyanis éppen ebben az évben „lépte át” az úgynevezett bakkaláriusi képzés határát, azaz megkezdték tanulmányaikat a magiszteri szinten a negyedikes hallgatók, s a tudományos kutatómunka is elindult az intézményben. Az engedélyt a szlovák akkreditációs bizottság adta ki, s egyedül ennek van a törvények értelmében joga megítélni, egy-egy iskola színvonala megfelel-e az egyetemi képzés feltételeinek. A bizottság döntését „bírálta felül” tehát a miniszter, amikor kimondta, a Selye János Egyetem megszűnik. Tény, ez még nem a végső döntés, a tárca javaslatáról a parlamentnek kell döntést hoznia, de mert a határozatot egyszerű többséggel fogadja majd el a törvényhozó testület, szinte biztosra vehető, hogy a nemzeti–szocialista koalíciós honatyák megszavazzák majd a magyar egyetem megszűnését.
Mikolaj azonban „totális támadást” készít elő a magyar iskolarendszerrel szemben. Az egyetem megszüntetése mellett ugyanis újra elővette a rossz emlékű „alternatív oktatás” tervezetét is, amelyet annak idején a meciari érában a szintén SNS-színeket képviselő miniszter asszony, Eva Slavkovská akart megvalósítani. Ennek az „alternatív oktatásnak” a lényege, hogy a kisebbségi iskolákban az anyanyelven és az irodalomoktatáson kívül minden más tantárgyat többségi nyelven, azaz szlovákul oktatnának.