Pozitív diszkrimináció a MÁV-nál

„Roma gazdasági társaságokat”, illetve „engedéllyel rendelkező roma vállalkozókat és egyesületeket” kíván helyzetbe hozni a Magyar Államvasutak Zrt. a nem közbeszerzés-köteles fejlesztési feladatoknál, kivitelezési munkáknál. Erről megállapodás is született az Országos Cigány Önkormányzat és az állami cég vezetője között. Az ombudsman szerint pozitív diszkriminációról van szó, de ez a jelenlegi társadalmi környezetben nem aggályos, nem sérti az alapvető emberi jogokat.

Uniós támogatással nagyarányú pályafelújítási, korszerűsítési munkák folynak a vasúttársaságnál. Az állami cég és a cigány önkormányzat között a napokban kötött megállapodás szerint a közbeszerzési eljárás hatálya alá nem eső kivitelezési és fejlesztési munkák terén a jövőben a „roma gazdasági társaságokat”, illetve az „engedéllyel rendelkező roma vállalkozókat” – amelyek a tartósan munkanélküli roma lakosság foglalkoztatását és munkaerő-piaci elhelyezését kívánják előmozdítani – helyzetbe fogják hozni – mégpedig „az esélyegyenlőség és versenytisztaság alapelvének biztosítása érdekében” – olvasható a MÁV közleményében. A munkák nagy része az építőipari tevékenység körébe tartozik. Mint köztudott, a megszorító intézkedések következtében, az építőipar recessziója és a kétszázmilliárd forintra becsült körbetartozások miatt az elmúlt években százszámra jelentettek csődöt, kerültek nehéz helyzetbe az építőipari kisvállalkozások – tulajdonosuk és az ott foglalkoztatottak etnikai hovatartozására való tekintet nélkül. A vállalkozók, illetve a tartósan munkanélküliek etnikai hovatartozásáról egyébként sem készíthető nyilvántartás. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a hatályos magyar törvények szerint hazánkban mindenki szabadon megválaszthatja identitását, akár többes identitásúnak is vallhatja magát. A MÁV közleményéből kiderül: a megállapodásban vállalt kötelezettségét az állami vállalat úgy teljesíti, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium idei közmunkapályázatain való roma részvételt és a szervezett roma foglalkoztatást irányító Országos Cigány Vállalkozásfejlesztési Koordinációs Központ által közvetített vállalkozásoktól is kér ajánlatot, mely azonban – ahogy olvasható – megrendelési és szerződési kötelezettséget nem jelent. Ha a központ kéri, a közvetített vállalkozásokat a MÁV minőségirányítási rendszere szerint minősíti is, az eredményről az OCÖ-t is tájékoztatja.
Péterfalvi Attila, az emberi jogok általános ombudsmanának helyettese lapunknak kifejtette: pozitív diszkriminációról van szó, ám ez az adott társadalmi körülmények között – tekintettel a célcsoport körében tapasztalható magas munkanélküliségre és a hátrányos helyzetűek arányára – „nem aggályos emberi jogi szempontból” – szögezte le. A közrádiónak adott nyilatkozatában hozzátette azt is: mivel a jelentkezés önkéntes, és ha az adatokat megfelelően kezelik, adatvédelmi aggályokat sem vet fel az ügy.
Lehet-e a vállalkozók és tartósan munkanélküliek között etnikai alapon különbséget tenni? – tettük fel a kérdést Horn Gábornak, a közlekedési tárcát felügyelő SZDSZ frakcióvezetőjének. Megkérdeztük azt is, hogyan illeszkedik ez a program a piac és a szabadverseny iránt elkötelezett liberális hitvalláshoz, különös tekintettel arra, hogy az SZDSZ mindig azt hangsúlyozta, a szociális kérdéseket élesen el kell választani a gazdasági szférától. Horn Gábor nem kívánt nyilatkozni, mondván, nem ismeri az ügyet.