Sitthegyek a védett tőzegláp mentén

A Pest Megyei Bíróság egy védett tőzegláp miatt két éve jogerős határozatával lezáratta a M0-s autóút káposztásmegyeri lehajtójának körforgalmi csomópontját, ismeretlenek azonban pár hete elbontották a beton úttorlaszt. Azóta naponta ötvennél is több kamionnyi sódert, földet, valamint építési törmeléket hordanak a bányató partjára. A zöldhatóság mossa kezeit, és cáfolja a sittszállítást, miközben helyi lakók fényképekkel igazolják az illegális szemetelést. Illés Zoltán szerint elejét vehetnék a visszaéléseknek, ha rendeletben szabályoznák, hogy lerakás helyett kötelező legyen a sitt minél magasabb arányú újrahasznosítása.

Megpecsételődött a védett dunakeszi tőzegláp sorsa. Először a szomszédos Auchan vágatta ki tömegével a fákat, és töltötte fel a területet (az új áruház cinikus módon az Auchan Tópart elnevezést kapta), most pedig a védett természeti érték kerítésétől tíz méterre dübörögnek a kamionok, egymás után négy-öt jármű is, emiatt egész nap átláthatatlan porfelhő száll. Szinte ellehetetlenítették a gyalogosforgalmat. A közeli horgásztavak melletti üdülőövezet tulajdonosai végső elkeseredésükben arra gondoltak, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek – magyarázta az egyik helyi környezetvédő. Eltüntették a tájvédelmikörzet-táblákat, az M0-s északi szakaszának káposztásmegyeri lehajtójánál található, lezárt körforgalomban a vasbeton tömböket egyszerűen odébb tolták. A helyi lakók azt is megfigyelték, hogy a Petisped, Geologistic és Green Network feliratú teherautók immár több száz köbméternyi földet és téglatörmeléket halmoztak fel a tóparton.
Minden rendben?
A közlekedési felügyelet ellenőrzést ígért a lezárt út használata és a fehér rendszámú teherautók miatt, Szabó Sándor, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója pedig lapunknak úgy reagált: a XIII. kerületből, a Dráva és a Visegrádi utca sarkáról a Green Network Kft. érvényes engedéllyel szállítja a közel 15 ezer tonna talajt, sódert; az ötezer tonnányi építési bontási hulladékot Csepelen rakják le. A zöldhatóság és a bányahatóság is áldását adta arra, hogy a tűzoltóautók vízkivételének segítésére a helyi sporthorgász-egyesület a tópartot feltöltesse. A sajtóérdeklődés és a Levegő Munkacsoport bejelentése eredményeként egy környezetvédelmi felügyelő helyszíni szemlét tartott pénteken, de mindent rendben talált. A tólakók nem értik a zöldhatóság engedékenységét, hogy miért a védett terület határán, a laza homokos csapáson járnak a kamionok, amikor a bányató másik oldalán felújították az utat, ráadásul sittel keverve annyi földet raknak le, hogy az már egyértelműen depónia. A Levegő Munkacsoport szerint tarthatatlan, hogy amit egy kút szakszerű fúrásával meg lehetne oldani, azt sok ezer köbméternyi hulladék lerakásával oldják meg.
Illés: Álszent a hatóság
Illés Zoltán, a Fidesz környezetpolitikusa szerint a hatóság megint asszisztál egy bűncselekményhez, mert annak ellenére elnézi a lezárt út használatát, hogy ott nem megengedett a forgalom. Úgy véli, Fodor Gábor környezetvédelmi miniszternek az egész hatóság hulladékgazdálkodási tevékenységét át kellene világítania, és minden kiadott engedélyt ellenőriznie kéne. Feltételezhető ugyanis, hogy a felügyelőség inert anyagra kiadott engedélyei mögött jórészt bontási hulladék lerakásának legalizálása folyik. A zöldhatóság sem szakmailag, sem létszámban nem tud eleget tenni feladatának. Mogyoród környékén például több mint 300 ezer tonna kommunális és építési hulladékból valóságos hegyet építettek, valószínűleg engedéllyel. Ahogy sokasodnak az ügyek, a leterhelt felügyelők egyre kevesebb alkalommal tudnak ellenőrizni. Ezért a jelenlegihez csak névben hasonlító, valódi zöldkommandót kellene felállítani, amely 24 órás szolgálatban, 15-20 fővel, magasan képzett, fegyverrel felvértezett szakértőkkel, helikopterrel, mozgó laborral rajtaütésszerűen behatolhat magánterületre, és hatóságként azonnal szankcionálhat. A másfél milliárdos beruházási költség mellett évente 500 millió forint fedezné a fenntartást. Havária esetén operatív egységként a katasztrófavédelem, a honvédelem, valamint a rendőrség környezetvédelemmel kapcsolatos feladatait koordinálná.
Az útalapba őrölhetnék
Becslések szerint hazánkban az utak és az építmények bontásából származó hulladékok feldolgozása egyelőre megoldatlan. Az új autópályák, városi elkerülő utak, kerékpárutak építéséhez évente 15 millió köbméternyi ásványi anyagot (homok, kavics, zúzott kő) használnak el. Ha ennek csak néhány százalékát bontott építési törmelékek (bontott aszfalt és beton) hasznosításával helyettesítenék, a lerakók fenntartására és rekultiválására, a bányák okozta tájsebek kezelésére fordított összegekkel több milliárd forintos megtakarítást lehetne elérni, a mobil feldolgozóüzemek révén a helyben aprítás, válogatás révén pedig még utaztatni sem kell a téglát, követ, betont, kavicsot. Illés szerint akár fél éven belül elkészülhetne az a törvény vagy kormányrendelet, amely kötelezné az építtetőket, hogy az útalapba 30 százalék erejéig kavics helyett megfelelő szemcseméretű bontási törmeléket keverjenek. Műszakilag semmilyen akadály, állékonysági probléma nem merült fel, sőt Németországban és Ausztriában is bevált, már a keletkezett törmelék 75 százalékát újrahasznosítják, ráadásul a piacosítással és a hatósági ellenőrzésekkel gyakorlatilag megszűnt az illegális lerakás.