Sólyom kiáll az állampolgárságért

Jogosnak nevezte a szabadkai sajtóértekezletén Sólyom László köztársasági elnök a vajdasági magyarság igényét, hogy Magyarország schengeni csatlakozása után ne váljon nehezebbé a kapcsolattartás az anyanemzettel.

Az itteni magyarságnak régi követelése az, mondta az elnök, hogy állampolgárságot kapjon egyéni kérelemre, anélkül, hogy Magyarországon kellene letelepedni. Ez egy a lehetséges megoldások közül, amelyik e problémát biztosan megoldja, tette hozzá. Ennek a követelésnek a támogatását már korábban megígérte, s ígéretet most is tartja, s politikailag képviseli, jelentette ki az államfő nagyszámú újságíró előtt. Az ilyen megoldás mind a nemzetközi jog, mind az európai jog, mind a magyar alkotmány szerint elvileg lehetséges, részletezte. Ám arra nem tett ígéretet, hogy ő maga terjesszen be javaslatot a parlamentnek, mert azt – mint az egyik szabadkai tévének nyilatkozta – úgyis leszavaznák. Kiemelte, hogy nem szabad elzárkózni a technikailag lehetséges és politikailag talán könnyebb megoldások elől sem. Példaként a kishatárforgalmi megállapodást említette, hozzátéve, hogy a vajdasági magyarok ezt a megoldást nem támogatják, mert a magyarságnak csak egy részét fogja át.
*
Sólyom László köztársasági elnök a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) meghívására tett egynapos látogatást a Vajdaságban. A látogatás – mint az elnök kiemelte – azoknak a sorába tartozik, amikor a magyar nemzetnek a szomszédos országokban élő részeit keresi fel. Ám Szabadkán baráti beszélgetésen találkozott Borisz Tadics szerb elnökkel is.
Szabadkai tartózkodása során egyszerre tárgyalt a négy magyar párt vezetőjével: Pásztor Istvánnal (VMSZ), Ágoston Andrással (VMDP), Páll Sándorral (VMDK) és Rácz Szabó Lászlóval (MPSZ), külön a Magyar Nemzeti Tanács Józsa László elnök vezette küldöttségével. – Az itteni magyarság vezetői tájékoztattak a magyar kisebbség helyzetéről mind gazdasági, mind kulturális, mind politikai téren – mondta Sólyom László. Ebből kiderült, utalt rá az elnök, hogy a vajdasági magyarokat különösképpen foglalkoztatja az, hogy január elsejétől Magyarország a schengeni közösségen belül kerül, az itteni határ schengenivé válik.
Az államfő igen zsúfolt programjának részeként ellátogatott az észak-bácskai Csantavérre, ahol részt vett a helyi általános iskola névváltoztató ünnepségén. Az intézmény a magyar államfő jelenlétében Hunyadi János nevét vette fel, ami jelképes értékű.
– Nagy élmény és öröm volt számomra látni a csantavéri iskolát és iskolásokat – mondta ezzel kapcsolatban az elnök. – Egy nemzetrésznek a túlélése attól függ, hogy van-e iskolája. Az iskolának a léte azt az igényt fejezi ki, hogy itt akarnak jelen lenni a társadalomban, s nem szorulunk nyelvünkkel az otthonok falai közé – jelentette ki.
A köztársasági elnök látogatást tett a szabadkai magyar tannyelvű tanítóképzői karon, értelmiségiekkel, a civil szféra képviselőivel is beszélgetett.
Sólyom Lászlóval való találkozóra utazott Szabadkára Borisz Tadics szerb elnök. Minapi baráti beszélgetésüket az egyik szabadkai vendéglőben folytatták. Rövid idő leforgása alatt már harmadszor vesz részt a két államfő kötetlen, nem hivatalos találkozón.