Egy férfi, két eset: Leisztinger üzletel

Aki jól jár: Leisztinger Tamás, aki pedig rosszul: a szocialista kötődésű milliárdossal üzletelő, MSZP-s vezetésű települések. Utóbbiak természetesen sikertörténetként kommunikálják az üzletet, ám akár a szegedi akvaland, akár a XI. kerületi Kopaszi-gát esetében nagy értékű ingatlanaitól szabadul meg a település – sokak szerint bagóért.

2007. 10. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A „szocialista sikertörténethez” nem kell más, mint egy önkormányzat, amely könnyen fejleszthető ingatlannal rendelkezik és egy milliárdos. Ők együtt létrehoznak egy projektcéget, amelybe a település a fejlesztendő területtel száll be, amit közösen – vagy akár részben állami támogatásból – fölfejlesztenek. A számottevően felértékelődött ingatlant aztán az önkormányzat apportáron odaadja a milliárdosnak, aki piaci áron értékesítheti azt. Az önkormányzat szocialista, a milliárdos Leisztinger Tamás.

Kamatozó politikai kapcsolatok
Újbudán szinte száz százalékig bevált Leisztinger Tamás számítása: a Lágymányosi-öböl és a Kopaszi-gát hatalmas fejlesztésének ígéretével különböző cégei a magyar önkormányzati rendszer hézagai, valamint politikai kapcsolatai segítségével három év alatt megszerezte a kerület legértékesebbnek tartott, közel negyvenhektáros területét, majd busás haszonnal túladott rajta. A több tíz milliárdos vagyonú Leisztinger totális sikerét csupán a helyi ellenzék, a Fidesz jogi lépései, valamint a jobboldali sajtó „kényes kérdései” árnyékolhatják be, azonban a napokban maga Molnár Gyula, a XI. kerület szocialista polgármestere sietett a kételkedők segítségére. A politikus éppen az ügyben tartott, a képviselő-testület MSZP– SZDSZ–MDF-es többsége döntéseinek helyességét bizonygató sajtótájékoztatón fecsegte el, hogy egy pillanatig sem gondolkodtak fejlesztésben, csupán „halasztott fizetéssel, részletekben történő ingatlanértékesítésben”.
A történet 2003-ban kezdődött, amikor a XI. kerületi önkormányzat az addig hasznosítatlan, elhanyagolt, 36 hektáros területének fejlesztésére a százszázalékos önkormányzati tulajdonú Buda-Hold Kft.-ből való kiválással, az érintett ingatlan apportálásával létrehozta az Öböl XI. Kft.-t, majd az akkori balliberális többségű képviselő-testület részben a jobboldali ellenzék támogatásával is tárgyalásokat kezdett a szomszédos területeket birtokló, a Leisztinger Tamás tulajdonában álló Eravis Rt.-vel. Az önkormányzat a vállalkozóval közösen 50:50 százalék arányban kívánta a beépítést, Molnár Gyula akkor 2005 végére ígért hatalmas szórakoztatónegyedet, vízi vidámparkot a Lágymányosi-öböl környékére, tavaly decemberben pedig idén tavaszra vízi színházat jósolt, mára mindössze egy félkész park és tucatnyi faház áll a Kopaszi-gáton.
Az Öböl XI. Kft.-ből az úgynevezett szindikátusi szerződés alapján már 2003 végén 25 százaléknyi részt kivásárolt Leisztinger, és tavaly decemberben az új képviselő-testület további 24 százalékot értékesített pályázat nélkül, összesen 1,8 milliárd forintért. A vállalkozó a szintén tulajdonában álló cégekkel, az Arago Befektetési Holding Rt.-vel, a Forrás Rt.-vel, majd az Öböl Investtel törzstőkeemeléseket hajtott végre. A kerületi képviselő-testület, illetve a Fővárosi Közgyűlés még 2005-ben elfogadta azt a szabályozási tervet, amely alapján a Lágymányosi-öböl térségében magas házak épülhetnek. A HVG tavasszal számolt be arról az ügyletről, amelyben a Leisztinger nevével fémjelzett Arago Befektetési Holding Zrt. eladta az immáron Öböl Invest Kft.-ben birtokolt üzletrésze 75 százalékát az egyik legnagyobb portugál építőipari cégcsoport, a Mota-Engil három társaságának. A hetilap úgy tudja, a névértéken mintegy 4,3 milliárd forintos üzletrész vételára 25 milliárd forint körüli (!) összeg volt. Ezt hivatalosan azóta még senki nem erősítette meg, de nem is cáfolta.
Az ügyben a helyi Fidesz vizsgálatot kezdeményezett, de a többpárti bizottság végül csak olyan határozatot hozott, amely szerint minden törvényes volt, az önkormányzat az eredeti értékbecsléshez képest csaknem 40 százalékos haszonnal adott túl ingatlanán. A kerület elmaradt valós haszna a becslések szerint akár tízmilliárdosra is tehető, ennek kiderítése vagy cáfolata most már csak a nyomozó hatóságoktól várható: Schneller Domonkos kerületi fideszes önkormányzati képviselő a múlt héten hivatali visszaélés, valamint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűncselekményének alapos gyanújával, ismeretlen tettes ellen feljelentést nyújtott be az ügyészséghez.

A vizek és Leisztinger városa
A hatmilliárd forint összértékű szegedi akvaland-beruházás mintegy hárommilliárd forintos, egyedi kormánydöntést igénylő támogatásban részesülhet, amelyet az operatív program terhére ítélnek meg. A kiemeltként kezelt projekt szeptember eleji bejelentésekor aztán az is kiderült, a fennmaradó hárommilliárdos önerő előteremtésében részt vesz az egyik Leisztinger-érdekeltség, a Hunguest Hotels (HH) Zrt. is, mégpedig az Újbudáról ismert módon: a beruházó és az önkormányzat közös projektcéget hoz létre, amelybe a város apportként a mostani Liget fürdőnek helyet adó, 1,3 forint értékű területtel száll be. Az eddigi legnagyobb hazai fürdőprojekt kivitelezése tavasszal kezdődhet meg, s várhatóan két évet vesz igénybe. Ennek során gyógyfürdőt, élménymedencéket, illetve egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó épületeket húznak majd fel, s megújul a HH tulajdonában lévő, a Liget fürdő melletti Forrás Hotel is. Leisztinger nagy üzlete abban van, hogy a részben állami juttatásból fölfejlesztett és jócskán megnövelt értékű ingatlanhoz később apportáron juthat hozzá.
A beruházás anyagi forrásaival kapcsolatban ugyanakkor némi zavart okozott, hogy Botka László polgármester beharangozója után kiderült: a biztosnak mondott támogatás nem is olyan biztos, az uniós források elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) először ugyanis arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Hunguest-csoport pályázata nem érte el a megfelelő színvonalat, tehát támogatásban sem részesül. Ezt aztán sietve úgy pontosították, hogy a HH helyett a dél-alföldi regionális tanács adott be pályamunkát, amit azonban a támogatás kormányzati odaítélése előtt szeptember 30-i határidővel módosításra visszadobtak. (Az NFÜ lapzártánkig nem adott tájékoztatást arról, hogy ez megtörtént-e.) A projekttel kapcsolatos önkormányzati ülésen pedig fény derült arra, hogy a város vezetése 88 millió forintos értéken szerette volna apportálni a becslések szerint egymilliárd forint értékű, hét darab termálkutat is, ezt azonban a helyi ellenzéknek sikerült megakadályoznia.
Szegeden egyébiránt sokakban megütközést keltett, amikor az operatív program idei forrásainak szétosztásakor kiderült, a kormány továbbgondolásra érdemes, támogatandó projektnek tartja a programot, szakmai körökben sem tudták ugyanis, hogy ilyen terv létezik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.