A „szocialista sikertörténethez” nem kell más, mint egy önkormányzat, amely könnyen fejleszthető ingatlannal rendelkezik és egy milliárdos. Ők együtt létrehoznak egy projektcéget, amelybe a település a fejlesztendő területtel száll be, amit közösen – vagy akár részben állami támogatásból – fölfejlesztenek. A számottevően felértékelődött ingatlant aztán az önkormányzat apportáron odaadja a milliárdosnak, aki piaci áron értékesítheti azt. Az önkormányzat szocialista, a milliárdos Leisztinger Tamás.
Kamatozó politikai kapcsolatok
Újbudán szinte száz százalékig bevált Leisztinger Tamás számítása: a Lágymányosi-öböl és a Kopaszi-gát hatalmas fejlesztésének ígéretével különböző cégei a magyar önkormányzati rendszer hézagai, valamint politikai kapcsolatai segítségével három év alatt megszerezte a kerület legértékesebbnek tartott, közel negyvenhektáros területét, majd busás haszonnal túladott rajta. A több tíz milliárdos vagyonú Leisztinger totális sikerét csupán a helyi ellenzék, a Fidesz jogi lépései, valamint a jobboldali sajtó „kényes kérdései” árnyékolhatják be, azonban a napokban maga Molnár Gyula, a XI. kerület szocialista polgármestere sietett a kételkedők segítségére. A politikus éppen az ügyben tartott, a képviselő-testület MSZP– SZDSZ–MDF-es többsége döntéseinek helyességét bizonygató sajtótájékoztatón fecsegte el, hogy egy pillanatig sem gondolkodtak fejlesztésben, csupán „halasztott fizetéssel, részletekben történő ingatlanértékesítésben”.
A történet 2003-ban kezdődött, amikor a XI. kerületi önkormányzat az addig hasznosítatlan, elhanyagolt, 36 hektáros területének fejlesztésére a százszázalékos önkormányzati tulajdonú Buda-Hold Kft.-ből való kiválással, az érintett ingatlan apportálásával létrehozta az Öböl XI. Kft.-t, majd az akkori balliberális többségű képviselő-testület részben a jobboldali ellenzék támogatásával is tárgyalásokat kezdett a szomszédos területeket birtokló, a Leisztinger Tamás tulajdonában álló Eravis Rt.-vel. Az önkormányzat a vállalkozóval közösen 50:50 százalék arányban kívánta a beépítést, Molnár Gyula akkor 2005 végére ígért hatalmas szórakoztatónegyedet, vízi vidámparkot a Lágymányosi-öböl környékére, tavaly decemberben pedig idén tavaszra vízi színházat jósolt, mára mindössze egy félkész park és tucatnyi faház áll a Kopaszi-gáton.
Az Öböl XI. Kft.-ből az úgynevezett szindikátusi szerződés alapján már 2003 végén 25 százaléknyi részt kivásárolt Leisztinger, és tavaly decemberben az új képviselő-testület további 24 százalékot értékesített pályázat nélkül, összesen 1,8 milliárd forintért. A vállalkozó a szintén tulajdonában álló cégekkel, az Arago Befektetési Holding Rt.-vel, a Forrás Rt.-vel, majd az Öböl Investtel törzstőkeemeléseket hajtott végre. A kerületi képviselő-testület, illetve a Fővárosi Közgyűlés még 2005-ben elfogadta azt a szabályozási tervet, amely alapján a Lágymányosi-öböl térségében magas házak épülhetnek. A HVG tavasszal számolt be arról az ügyletről, amelyben a Leisztinger nevével fémjelzett Arago Befektetési Holding Zrt. eladta az immáron Öböl Invest Kft.-ben birtokolt üzletrésze 75 százalékát az egyik legnagyobb portugál építőipari cégcsoport, a Mota-Engil három társaságának. A hetilap úgy tudja, a névértéken mintegy 4,3 milliárd forintos üzletrész vételára 25 milliárd forint körüli (!) összeg volt. Ezt hivatalosan azóta még senki nem erősítette meg, de nem is cáfolta.
Az ügyben a helyi Fidesz vizsgálatot kezdeményezett, de a többpárti bizottság végül csak olyan határozatot hozott, amely szerint minden törvényes volt, az önkormányzat az eredeti értékbecsléshez képest csaknem 40 százalékos haszonnal adott túl ingatlanán. A kerület elmaradt valós haszna a becslések szerint akár tízmilliárdosra is tehető, ennek kiderítése vagy cáfolata most már csak a nyomozó hatóságoktól várható: Schneller Domonkos kerületi fideszes önkormányzati képviselő a múlt héten hivatali visszaélés, valamint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűncselekményének alapos gyanújával, ismeretlen tettes ellen feljelentést nyújtott be az ügyészséghez.
A vizek és Leisztinger városa
A hatmilliárd forint összértékű szegedi akvaland-beruházás mintegy hárommilliárd forintos, egyedi kormánydöntést igénylő támogatásban részesülhet, amelyet az operatív program terhére ítélnek meg. A kiemeltként kezelt projekt szeptember eleji bejelentésekor aztán az is kiderült, a fennmaradó hárommilliárdos önerő előteremtésében részt vesz az egyik Leisztinger-érdekeltség, a Hunguest Hotels (HH) Zrt. is, mégpedig az Újbudáról ismert módon: a beruházó és az önkormányzat közös projektcéget hoz létre, amelybe a város apportként a mostani Liget fürdőnek helyet adó, 1,3 forint értékű területtel száll be. Az eddigi legnagyobb hazai fürdőprojekt kivitelezése tavasszal kezdődhet meg, s várhatóan két évet vesz igénybe. Ennek során gyógyfürdőt, élménymedencéket, illetve egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó épületeket húznak majd fel, s megújul a HH tulajdonában lévő, a Liget fürdő melletti Forrás Hotel is. Leisztinger nagy üzlete abban van, hogy a részben állami juttatásból fölfejlesztett és jócskán megnövelt értékű ingatlanhoz később apportáron juthat hozzá.
A beruházás anyagi forrásaival kapcsolatban ugyanakkor némi zavart okozott, hogy Botka László polgármester beharangozója után kiderült: a biztosnak mondott támogatás nem is olyan biztos, az uniós források elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) először ugyanis arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Hunguest-csoport pályázata nem érte el a megfelelő színvonalat, tehát támogatásban sem részesül. Ezt aztán sietve úgy pontosították, hogy a HH helyett a dél-alföldi regionális tanács adott be pályamunkát, amit azonban a támogatás kormányzati odaítélése előtt szeptember 30-i határidővel módosításra visszadobtak. (Az NFÜ lapzártánkig nem adott tájékoztatást arról, hogy ez megtörtént-e.) A projekttel kapcsolatos önkormányzati ülésen pedig fény derült arra, hogy a város vezetése 88 millió forintos értéken szerette volna apportálni a becslések szerint egymilliárd forint értékű, hét darab termálkutat is, ezt azonban a helyi ellenzéknek sikerült megakadályoznia.
Szegeden egyébiránt sokakban megütközést keltett, amikor az operatív program idei forrásainak szétosztásakor kiderült, a kormány továbbgondolásra érdemes, támogatandó projektnek tartja a programot, szakmai körökben sem tudták ugyanis, hogy ilyen terv létezik.
Brüsszel egy központból irányított és egységes fellépést vár el mindenkitől