Többmilliós kárt okozott a Tesco?

Többmilliós kárt okozott az alkalmazottaknak és az állami költségvetésnek a magyarországi Tesco áruházlánc – állítja egy, a lánc paksi egységéből tavaly elbocsátott olvasónk. B. Gábor szerint az áruházlánc rendszeresen túlóráztatta alkalmazottait, amiért nem fizetett semmit. A Tesco szóvivője szerint mindezek alaptalan vádaskodások, amelyek nem bizonyíthatók.

2007. 10. 29. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Két jelenléti ívet voltak kötelesek kitölteni a paksi Tescóban a dolgozók: egy valósat, ami a tényleges munkavégzés idejét rögzítette, és egy olyat, ami megfelelt a hivatalosan bejelentett foglalkoztatási adatoknak, amelynek alapján a munkavállalók a fizetést is kapták – jelentette ki lapunknak B. Gábor, aki kármegelőzési és biztonsági megbízottként 2005-től 2006-ig volt a multilánc alkalmazottja. Elmondta: aki nem volt hajlandó aláírni a hamis íveket, amin egyetlenegy, valójában ledolgozott túlóra sem szerepelt, azt elküldték. Minderre akkor derült fény számára, amikor egy munkaügyi ellenőrzés során el kellett rejtenie a tényleges munkavégzést rögzítő íveket.
*
Olvasónk szerint a ki nem fizetett munkabérek nagyjából tízmillió forintra rúgtak a paksi Tescóban, és az államot is körülbelül ennyivel rövidítette meg ez idő tájt az áruházlánc a be nem fizetett járulékok miatt. B. Gábor hozzátette: mások is megerősítették azt, amit saját maga is tapasztalt: a hazai Tesco-egységekben a szükségesnél általában 10-15 százalékkal kevesebb munkaerőt alkalmaznak, a többletfeladatot pedig túlóráztatással oldják meg, mégpedig ki nem fizetett, le nem adózott foglalkoztatással. B. Gábor állítja, mindezt négy hónapot rögzítő írásos dokumentumokkal és tanúkkal tudja bizonyítani.
– Ez az ember nem tudja bizonyítani azt, amit állít – reagált a fenti ügyre lapunknak Hardy Mihály, a lánc szóvivője. Közölte: tizenegy hatóság ellenőrzi a Tescót, ezért ha ebből bármi is igaz lenne, az már rég kiderült volna. – A paksi esetnek személyesen is utánajártam, és magam győződtem meg, hogy nincs alapja a vádaskodásnak – mondta Hardy. A szóvivő szerint ahogy a korábban megjelentetett botránykönyvek, ez az eset is csak személyes bosszúállás egy olyan embernél, aki elbocsátása miatt be akarja feketíteni a Tescót.
– Sajnos e jelenségek ma általánosan megtalálhatók a kereskedelemben – közölte a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének alelnöke. Mátraházi István elmondta: a munkáltatók gyakorta spórolnak a bérköltségeken, a hiányzó munkaerőt túlórával pótolják, de ezt azért nem szerepeltetik a jelenléti íven, mert akkor legálissá válna a többletmunka, ami után járulékot kellene fizetni. Mindennek a vásárló issza meg a levét, hiszen az agyonhajszolt, alulfizetett alkalmazottak nem tudják kellőképpen teljesíteni az áruházzal szemben támasztott szigorú feltételeket, ráadásul egy kedvetlen alkalmazott nem is jó reklám. – Gyakran hallunk emberi méltóságot sértő bánásmódról, ám az emberek olyanynyira nem mernek fellépni a saját érdekükben, amire még az előző rendszerben sem volt példa.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.