Túlsúly

k ö n y v e s h á z

Alig egy hónapja jelentették a hírügynökségek, hogy Prágában ismét bemutatják azt a hatalmas XIII. századi kéziratot, amely Codex Gigas vagy a Sátán Bibliája néven ismert. A híradások beszámoltak a könyv elképesztő méreteiről: állítólag 75 kilogrammos, és 160 szamarat öltek le az elkészítéséhez. Ennek önmagában nem sok értelme van, sajnos azonban a kódex egyéb értékeiről keveset tartott említésre méltónak a hírközlés, hacsaknem a keletkezésére vonatkozó bizonytalan eredetű legendát, amely szerint a sátán egyetlen éjszaka alatt másolta le, valamint a kötet lapjain megcsodálható ördögillusztrációkat. Úgy látszik, a könyv mérete, súlya önmagában megálló értékké vált.
Nem tudom, más hogy van ezzel a kérdéssel, de engem kifejezetten bosszant, ha napjaink könyvkiadásának termékei nem alkalmazkodnak a hétköznapi élet igényeihez. Egyenesen felháborítónak tartom a különösebb cél nélkül fényes műnyomó papírra készített, túlsúlyos könyvek megjelentetését, amelyeket jóformán csak speciális teherbírású polcokra lehet fölrakni, különben leszakítanak, tönkretesznek mindent. Tudom, hálás dolog nagy formátumú, drága könyvek kiadása, hiszen meglepő módon ezeknek a súlyos szörnyetegeknek meglehetősen biztos piacuk van, de azért a XXI. században, az informatikai forradalom kellős közepén mégiscsak érthetetlen, mi szükség van az ilyesmire.
Konyhamérlegem szerint a közelmúltban megjelent A Biblia világa című kötet csaknem öt kilogramm, míg az itthon található legnagyobb tömegű biblia mindössze 1,6. Persze ha van célja, ki ne hozna áldozatot? Na de ez a kötet maga a megfejthetetlen rejtvény. Egyszerűen nem tudom, kinek készült. Az előszó első mondata szerint azt a fogalmi, kulturális, idő- és térbeli szakadékot kívánja áthidalni, amely a mai olvasót elválasztja a Biblia világától. E felvetés azonban bizonyára valami tréfa. Ilyen szöveggel, ezekkel az illusztrációkkal? Miféle mai olvasónak akartak segíteni? A keresztény kultúrán felnevelkedett olvasók, akik számára értelmezhető a szöveg, és ismerős a gazdag, ám minden rendszer nélkül válogatott képanyag, aligha szorulnak rá az efféle segítségre. Akik viszont nem tartoznak e kultúrkörhöz, akár azért, mert szándékosan indukált társadalmi mozgások miatt kicseppentek belőle, akár azért, mert sok-sok generáción keresztül máshoz tartoztak, azoknak aligha fog hidat verni e kaotikus munka.
Senkit nem szeretnék megbántani, hiszen szép, vastag és súlyos kiadvány A Biblia világa, mégis úgy vélem, sokkal hasznosabb a Bibliát olvasni, mint A Biblia világát. Inkább vásároljanak egy Szentírást, és ha valamit nem értenek, bátran használják a különféle bibliakiadások jegyzetapparátusát. Ha azonban úgy vélik, a másfél sor piros és három sor kék könyv között jól mutatna egy tekintélyes méretű fekete gerincű is, okvetlenül tegyenek szert e szép és reprezentatív kiadványra.
(Barry J. Beitzel: A Biblia világa. Történelmi és kulturális utazás bibliai tájakon. Kossuth Kiadó, Budapest, 2007. Ára: 15 900 forint)