Az időseket is veszélyeztetik a megszorítások

Korunk az idősödés kora, ezért is nagy a jelentősége az idős korral foglalkozó tudománynak és az idősgyógyászatnak – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Boga Bálint, a Magyar Gerontológiai Társaság elnöke a geriátriával foglalkozó háromnapos szakmai kongresszust. Ennek ellenére ha körbetekintünk az országban, azt látjuk: kevés az időseket ellátó nappali otthon, a települések mintegy harminc százaléka nincs lefedve az alapvető szociális ellátásokkal.

Hazánkban majdnem minden harmadik állampolgár az idősebb korosztály tagja, a fővárosban ez az arány az ötven százalékhoz közelít. Az idősek, a nyugdíjasok életkörülményei jelenleg – a középosztálybelieknél éppúgy, mint a szegénységben élőknél – folyamatosan romlanak, egyre kevésbé számíthatnak segítségre mind állami, mind társadalmi szinten. A kétoldalú támogatottságot igénylő idősellátás nagy terhet ró a költségvetésre is, így nem meglepő, hogy a kormány konvergenciaprogramjában mindinkább felszínre kerülnek a nyugdíjasokat megszorító intézkedések.
– Ami ma a hazai geriátriai jellegű ellátást és szolgáltatásokat illeti, jelentős az elmaradásunk Európa más országaihoz képest, annak ellenére, hogy Magyarország esetében még inkább jellemző az idős népesség arányának növekedése – magyarázta Boga Bálint, a Magyar Gerontológiai Társaság elnöke.
Ha körültekintünk az országban, hamar bukkanhatunk komoly hiányosságokra, így például arra, hogy a kisebb falvakban az orvosok csak hetente egy-két alkalommal járnak ki rendelni, állandó lakóhelyük és rendelőjük ugyanis többnyire a nagyobb községekben van. Magyarország tizenhárom hátrányos kistérsége közül többnél is előfordul, hogy több ezer emberre jut egy orvos. A gyógyszertárak elérhetősége viszonylag jónak mondható, de így is meghaladja a kétezret azoknak a településeknek a száma, ahol nincs gyógyszertár. Az idősek számára szükséges, esetenként sürgős ellátás elérésénél figyelembe kell venni azt is, hogy időjárási viszontagságok között – nagyobb esőzés, havazás – napokra is megbénulhat egy-egy falu közlekedése.
Az idősek gondozási igényének nagy arányát mutatja, hogy a hatvan éven felüli lakosságnak a 25-30 százaléka szorul valamilyen segítségre. A hetven éven felüliek 7,5 százaléka vesztette el valamilyen mértékben az öngondoskodási képességét, többségük emellett egyedül él.
– Hazánkban a nyugdíjasok száma 3,2 millió, a hatvan éven felüliek a lakosság húsz százalékát teszik ki, akik közül körülbelül hatszázezer ember valamilyen idült betegségben szenved – mondta Iván László. A Fidesz szakpolitikusa, aki gerontológus is, hangsúlyozta: minden szinten tudatosítani kellene, hogy az egészségügyi és a szociális problémákat nem lehet különválasztani, mert azok legtöbbször együtt járnak. (A jelenlegi idősellátás két terület kompetenciájába tartozik: ez az egészségügy és a szociális ellátórendszer. Az ellátást felügyelő két tárca között azonban igen csekély az információáramlás.) – Az időskor nem betegség, de jellemzi, hogy egyre inkább kialakulnak azok a változások a szervezetben, amikhez kóros tünetek kapcsolhatók. Az idősellátásban fontos lenne a rehabilitációs szemlélet jelenléte és az, hogy az idősek rendszeres kapcsolatban álljanak orvosukkal – mondta a szakpolitikus. Hozzátette: a megszorítások súlyos helyzetet teremtenek, amiben komoly veszélybe kerülnek az idősek, azok, akiknek nincs hozzátartozójuk, a munkanélküliek, a fogyatékkal élők és az több mint egymillió állampolgár, aki 50-60 ezer forint alatti nyugdíjból él.