Ép ésszel nem lehet felfogni, hogy a kormány miért ragaszkodik a kis adók összevonásához, amikor ezt a torzszülött formát mindenki elutasítja – hangoztatták egységesen a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tegnapi ülésén. A munkaadók emlékeztettek, hogy Veres János pénzügyminiszter az OÉT korábbi ülésén azt mondta: a kis adók – azaz a szakképzési és az innovációs hozzájárulás, valamint a rehabilitációs járulék – összevonása nem jelent többletbevételt a költségvetésnek, csak a cégek adminisztrációs terheit csökkentenék. A munkáltatók szerint viszont az elképzelés éppen hogy növeli az adminisztrációt, sőt, mintegy tíz százalékkal a vállalkozások terheit is. Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára mindössze anynyit tudott ígérni, hogy tájékoztatja a kormányt, illetve a kormánypárti frakciókat a kis adók összevonásának ismételt, kategorikus elutasításáról.
A kis adók kérdése ráadásul a jövő évi országos bérajánlásról szóló egyezkedést is nehezíti. A munkáltatók ugyanis egyértelművé tették, hogy amíg a kormány nem nyilatkozik véglegesen ebben az ügyben, addig nem hajlandók konkrét ajánlatot tenni a jövő évi keresetemelés mértékére sem. Terheik növekedésére hivatkozva a munkaadók mindemellett azt javasolták, hogy a 2005-ben kötött hároméves minimálbér-megállapodástól eltérően a szakképzettek bérminimuma jövőre is maradjon az idei szinten. Az igényt heves szakszervezeti tiltakozás fogadta. A munkavállalói érdekképviseletek úgy fogalmaztak: nem hiszik, hogy ha a kérés teljesülne, akkor a munkáltatók olyan bérajánlattal állnának elő, amitől leesne az álluk.
Szuverenitásvédelmi Hivatal: Migrációbarát befolyásolás közvetlen brüsszeli forrásokból
