Borvidékek, jeles magyarok a bélyegeken

Teljessé vált a Magyarország 22 borvidékét reprezentáló bélyegsorozat: megjelent a befejező címlet, amely az Etyek–Buda, Pécs, Tolna szőlőtermő tájait mutatja be. Az idei esztendő különösen sok érdekességet tartogatott a filatelistáknak, hiszen a különböző évfordulók alkalmából számos színvonalas bélyeg látott napvilágot.

Nemrégiben bocsátotta ki a Magyar Posta a hazánk 22 borvidékét bemutató sorozat utolsó bélyegét, amelynek segítségével Etyek–Buda, Pécs, Tolna szőlőtermő vidékeit ismerhetik meg az érdeklődők. A tájegységeket reprezentáló kiadvány ötlete nemzetközi hírű szőlőnemesítőnk, Csizmazia Darab Józseftől származik. Úgy vélte, hogy szőlőfajtákban gazdag országunk, nemes boraink, gyönyörű tájaink hírnevét a világon mindenhová eljuttatják bélyegeink. Külföldön eddig is a legnevesebb magyar borok városait, községeit ismerték legtöbben, de a levelekre, képeslapokra ragasztott színes képek tovább növelik jó hírünket. Ennek eredményeként 1990-ben hat borvidékről – Hajós–Vaskút, Villány–Siklós, Badacsony, Szekszárd, Eger, Tokaj-Hegyalja – adott ki címleteket a Magyar Posta.
A bélyegeket Varga Pál grafikusművész tervezte. Érdemes megemlíteni, hogy a Magyar Posta kiadványai világszínvonalúak, a nemzetközi szépségversenyeken általában az első három hely valamelyikén végeznek. Nem véletlen, hogy a cég mintegy száz grafikust foglalkoztat, munkájukat képzőművész tanácsadó testület irányítja.
A 2007-es év számos, nevezetes évfordulóhoz kapcsolódó érdekességet tartogatott a filatelistáknak. Gróf Batthyány Lajos születésének 200., Ferencsik János születésének 100. évfordulója alkalmából bocsátott ki bélyeget a Jeles magyarok sorozatban a posta. Bartók Béla után idén megemlékeztek Kodály Zoltánról, de jelent meg címlet a Zeneakadémia fennállásának 100., a Nemzeti Galéria 50. évfordulóján. Külön címleten elevenedtek meg a Szent Korona zománcképei, a Pál utcai fiúk történetei.
Az idei esztendő nevezetességei közé tartozik az őshonos magyar állatfajtákat bemutató sorozat, különösen a bélyeggyűjtő gyermekek körében voltak népszerűek a lovakat, kutyákat, szürkemarhát, rackajuhot ábrázoló képek. Nagy sikere volt a faragott székek sorozatnak és a sakkozás 1000 éves történetét ismertető címleteknek. Ez utóbbin a tábla 64 kockájában, a 64 bélyegkép alapnyomatán nagyítóval olvashatják az érdeklődők a játék históriáját. Ez különösen nagy tetszést aratott világszerte.

Hazánkban található a legnagyobb gyűjtemény. Kevesen tudják, hogy a világ legnagyobb – tizenhárommilliós – bélyeggyűjteményének a budapesti bélyegmúzeum ad otthont. Magyarországon a kiegyezés, tehát 1867 óta készül bélyeg, az első postai kiadványt a világon 1840-ben Angliában bocsátották ki. Az első években még nem volt nyomdánk, 1871-ben már saját műhelyünkben állítottuk elő az első címleteket, s rövid idő alatt a magyar mestereket a legismertebb alkotók között jegyezték.