A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságon tett panaszt a 2000. január 30-án bekövetkezett tiszai ciánkatasztrófáért felelős Transgold Rt. (volt Aurul) ellen két nagybányai férfi. Vasile Gheorghe Tatar és fia, a 28 éves Paul azt állítja: a fiatalember korábbról származó légúti megbetegedése a hét évvel ezelőtti környezetszennyezés miatt jelentősen súlyosbodott. Emlékezetes, az akkoriban ausztrál–román tulajdonban lévő Aurul nagybozintai meddőhányójánál történt gátszakadáskor százezer tonna, ciánt és nehézfémeket tartalmazó zagy jutott a szabadba, amely környezeti katasztrófát okozott a Szamos és a Tisza élővilágában. A magyar állam az üzemi baleset után egy évvel kártérítési pert indított az észak-erdélyi vállalat ellen, amelyet ezzel párhuzamosan két nagybányai polgár a romániai bíróságon jelentett fel. Apa és fia azt állítja, a 28 éves Paul Tatar asztmája a bányakitermelésben használt, és az üzemi balesetkor a környezetbe jutott nagy mennyiségű nátrium-cianid hatására krónikussá vált. Tatarék az Aurul működési engedélyének bevonását, az üzemi baleset felelőseinek megbüntetését kérték a román hatóságoktól, de a bukaresti környezetvédelmi minisztériumtól azt a választ kapták, hogy a társaság működése nem jelentett veszélyt a környékbeliek egészségére. Emiatt a két nagybányai – az európai emberi jogi egyezménynek az élethez való jogra vonatkozó előírása alapján – a strasbourgi bíróságnál beperelte a társaságot.
Diana-Olivia Hatneanu, a nagybányai felperesek ügyvédje a napokban tartott strasbourgi meghallgatáson elmondta, hogy a Tatar család mindössze száz méterre lakik a meddőhányótól, és az onnan kiömlött mérgező anyag nemcsak a talajba jutott el, hanem a levegőben is szétterjedt. Az ügyvéd ismertette azt is, hogy a máramarosi megyeszékhelyen 1999, vagyis az Aurul termelésének beindítása óta évről évre nő a rákbetegek száma. A román állam jogi képviselője a meghallgatáson úgy vélekedett: semmiféle összefüggés nincs a cián és az asztma kialakulása között.
Az emberi jogi bíróság várhatóan néhány hónap múlva hirdet ítéletet a nagybányaiak panasza ügyében, eközben a tiszai ciánszennyezés miatt a magyar állam által a romániai üzem ellen indított kártérítési per legutóbbi tárgyalási fordulója ismét az alperes képviselője nélkül zajlott le a Fővárosi Bíróságon. A néhány évvel ezelőtt Transgoldra keresztelkedett társaság idén visszavonta ügyvédje megbízását, miután a cég többségi részvényeit tavaly felvásárolta egy brit– kazah konszern. Magyarország 28,6 milliárd forintot és annak kamatait követeli a szennyező nagybányai cégtől, kérdéses azonban, hogyan kényszeríti majd fizetésre az új tulajdonosokat.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
