Elárult néptáncmozgalom

(Kolozsvár)
Újfent terítékre került a múlttal való szembenézés kérdése az erdélyi magyar társadalmon belül, miután Xantus Gábor neves operatőr-rendező a minap elismerte: jelentett a Román Kommunista Pártnak. A közösségben korábban hatalmas megdöbbenést váltott ki, hogy Szilágyi Domokos költő a Securitate besúgója volt. Többen szorgalmazták, hogy a jelenlegi politikai elit képviselőin kívül a diktatúra idején is tevékenykedő írók, költők, művészek, újságírók is essenek át széles körű átvilágításon, hiszen a Ceausescu-rezsim köztudottan nagy számban szervezett be erdélyi magyarokat is. A bukaresti Új Magyar Szó a fontos romániai magyar sajtótermékek vezetői múltjának feltárását kérte a Securitate irattárát vizsgáló bukaresti tanácstól, amelyhez eljuttatta az átvilágítandók névsorát is, a testület azonban eddig nem vette napirendre az újságírók ügyét. Mások üdvösnek tartanák, ha átvilágítás alá esnének a Magyarországra elszármazott erdélyi újságírók, véleményformálók is.
A tisztánlátás terén egyéni kezdeményezés hozott előrelépést. Könczei Csilla kolozsvári antropológus, néprajzkutató, a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatója nemrég világhálós blogján részleteket közölt az erdélyi magyar táncházmozgalmat megalapító édesapja, néhai Könczei Ádám megfigyelési dossziéjából. Az iratokból kiderült: a román hatalom által nacionalista-irredenta eszmék melegágyaként elkönyvelt mozgalomról mintegy harminc ügynök jelentett a kommunista titkosszolgálatnak. Közöttük a Bíró Ferenc fedőnevű besúgó, aki 1977 és 1982 között 18 jelentést írt Könczei Ádámról, és amelyek alapján arra lehetett következtetni, hogy a Román Televízió (RTV) magyar adásának munkatársa volt, mivel a jelentések tárgyát képező találkozások többnyire filmezés kapcsán jöttek létre. Könczei Csilla szekus blogjának felfedezése élénk találgatásokat vont maga után, amelynek eredményeképp az RTV magyar szerkesztőségének a hetvenes-nyolcvanas években tevékenykedő operatőrei közül mindenki gyanúba került. Közöttük Xantus Gábor neves operatőr-rendező is, aki a történtek nyomán bevallotta: a pártállami diktatúra idején rendszeresen írt jelentéseket televíziós munkájáról, azokról a személyekről, akikkel kapcsolatba került – közöttük Könczei Ádámról is. Elismerte, 1977-ben, 22 éves korában, megfelelő élettapasztalattal nem rendelkező, megfélemlített fiatalemberként szervezték be, és beszámolóit a Román Kommunista Párt Kolozs megyei bizottságának székházában mondták neki tollba, vagy jegyzetelték kikérdezéseit, amelyeket saját nevével szignált. A tavaly a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választott Xantus – megkövetve Könczei Ádámot és családját – elmondta, a Bíró Ferenc fedőnévhez nincs köze. Könczei Csilla ezzel szemben azt gyanítja, hogy Xantus és Bíró ugyanaz a személy, ezért az apja szekus dossziéiban szereplő ügynöknevek felfedésével párhuzamosan arra kérte az átvilágítóbizottságot: vessék grafológiai vizsgálat alá az operatőr-rendező, valamint Bíró Ferenc kézírását. A Bíró-ügy kisebb lavinát indított el: Kacsó Sándor, az RTV magyar szerkesztőségének vezetője tegnap nyilvánosságra hozta megfigyelési dossziéját, és ugyanerre kérte 1972 előtt született kollégáit is.