Kiadáscsökkentés helyett adóemelés

A jövő évi büdzséből is hiányoznak azok a szerkezeti reformok, amelyek biztosítani tudnák a tartósan alacsony államháztartási hiányt, figyelmeztetett a költségvetési törvényjavaslat kapcsán – amelyet ma kezd el tárgyalni a parlament – a jegybank és több más hazai pénzintézet. A Fidesz négy módosítójavaslat-csomagot nyújt be a büdzséhez.

Ma kezdődik meg a parlamentben a 2008-as költségvetés általános vitája. A legnagyobb ellenzéki párt négy módosítójavaslat-csomaggal készül a vitára – tudtuk meg Varga Mihály alelnöktől. Ezek közös jellemzője, hogy fedezettel rendelkeznek, azaz nem növelik az államháztartás hiányát, csak átcsoportosítanak egyes tételeket. A javaslatok egy része azt mutatja, hogy az ellenzéki párt milyen gazdaságpolitikai fordulatot szeretne elérni, míg az indítványok egy másik csoportja előveszi a szocialista politikusoknak a települések és régiók számára tett korábbi ígéreteit, és azokat beterjeszti a törvényhozás elé. A Fidesz módosító javaslatokat nyújt be ezenkívül az egészségügy, a mezőgazdaság, az önkormányzatok és az oktatás területeire vonatkozóan is. A párt álláspontja szerint amíg nem garantált, hogy a vagyonadót az ingatlanok valódi értéke után kell megfizetni, addig az ingatlanadó bevezetésének alkotmányossági feltételei sem állnak fenn.
Az SZDSZ összesen mintegy 70 milliárd forintot csoportosítana át a jövő évi büdzsében. A párt azt javasolja, hogy ezentúl az adózók 3 százalékot ajánlhassanak fel személyi jövedelemadójukból, így a civil szervezeteknek és az egyházaknak néhány milliárd forinttal több juthatna. Indítványozzák azt is, hogy a legszegényebb sorsú családok a tervezettnél több családi pótlékot kaphassanak jövőre. A személyi jövedelemadó kulcsának 1,7 milliós határát 1,9 millió forintra módosítaná a párt, ami csaknem 55 milliárd forintos bevételkiesést jelent a költségvetésnek. Az ellentételezést a Miniszterelnöki Hivatal személyi kifizetései és az állam más működési kiadásainak terhére képzelik el a szabad demokraták.
A mától kezdődő költségvetési vita kapcsán a Magyar Nemzeti Bank és több más hazai pénzintézet elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő évi büdzséből is hiányoznak azok a szerkezeti reformok, amelyek biztosíthatnák a tartósan alacsony államháztartási hiányt. Az adóemelésekre alapozó, rossz összetételű kiigazítás folytatása a közgazdászok szerint hazánk gazdasági lemaradásának veszélyével jár. Az államháztartási kiadások csökkentésének elmaradása ráadásul annak a kockázatát is magában hordozza, hogy az átmeneti kiigazítás után, 2009-ben ugyanazokkal a problémákkal kell szembesülnünk, mint tavaly.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy múlt heti rendezvényen kérdésesnek nevezte, hogy szerkezeti reformok nélkül kialakulhat-e hazánkban tartósan 3 százalék alatti államháztartási hiány. A jegybankelnök szerint nem jó, hogy a konszolidációt jórészt az adókulcsok emelésével hajtotta végre a kormány, számos reform, köztük a bevételi oldal átalakítása viszont nem történt meg. A teendőket illetően Simor több területet is kiemelt, így például az önkormányzatok gazdálkodását, ahol eddig nem történt érdemi intézkedés. A szociális juttatások rendszerét a jegybankelnök szerint úgy kell átalakítani, hogy az a mostaninál jobban ösztönözzön a munkára. Simor az igen alacsony magyar foglalkoztatottság emelését is döntő fontosságúnak értékelte, amelyhez a nyugdíjkorhatár emelését és az oktatás átalakítását tartotta szükségesnek.
Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Takarékbank és az ING Bank is, amelyek ugyancsak az adóemeléseken alapuló kiigazításra és az ellenőrizetlen kiadásokra hívták fel a figyelmet. Mindkét pénzintézet annak veszélyét is jelezte, hogy hosszú távon a kormány nem lesz képes fenntartani azt a nagymértékű bevételnövekedést, amire a jelenlegi kiigazítás épül. Az ING Bank kimutatása szerint a más országokban végrehajtott sikeres konszolidációk a központi kiadásokat és a munkát terhelő adókat csökkentették, míg a tőkét terhelő adókat növelték. Hazánkban ezzel szemben a kiadások mérséklése jóval kisebb mértékű volt, ráadásul a munkát terhelő adók csökkenés helyett növekedtek, ami az ország versenyképességének kárára vált.
Az Országgyűlés költségvetési bizottsága tegnap általános vitára alkalmasnak ítélte a költségvetési törvényjavaslatot. A vitában az ellenzéki képviselők a gazdasági növekedés tragikus visszaesésével, a magas adóterhekkel és az ÁSZ kifogásaival szembesítették Veres Jánost. A gazdaság lefékeződésével kapcsolatban a pénzügyminiszter válaszában ismét leszögezte: a lassulás a tervezettnek megfelelően következett be, az állam ugyanis jelentősen visszafogta kiadásait. Veres feladatként jelölte meg a foglalkoztatottság növelését is, mint mondta, szerkezeti problémák vannak a munkanélküliség terén, az állásnélküliek között például magas a szakképzetlenek aránya.