Értesüléseink szerint a kormányzati hallgatás oka az lehet, hogy nem született döntés a szerdai kormányülésen arról a pénzügyminisztériumi javaslatról, amely szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok egy része visszaléphetne az állami nyugdíjrendszerbe. Úgy tudjuk, a kormány és a Pénzügyminisztérium (PM) között lényegében állóháború alakult ki a kérdésben.
A pénzügyi tárca javaslatát a szocialista Szabó Lajos és a szabad demokrata Gegesy Ferenc nyújtotta be eredetileg a T. Ház elé, ám azt utóbb a honatyák visszavonták. A módosító indítvány lehetőséget adott volna az év végéig 50. életévüket betöltő vagy azt már betöltött emberek számára, hogy 2010 végéig visszatérjenek az állami nyugdíjrendszerbe. A javaslat indoklása szerint ez a korosztály rosszul járt a magán-nyugdíjpénztári tagság választásával.
Az Index értesülései szerint a javaslat Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter heves ellenállásába ütközött, és az ő kezdeményezésére a kormány elhatárolódott az elképzeléstől. Azt viszont nem tudjuk, hogy a szerdai kormányülésen pontosan milyen döntés született, mert bár Budai Bernadett az ülés utáni kormányszóvivői tájékoztatón ígéretet tett arra, hogy a PM tegnap tájékoztatja a közvéleményt a történtekről, erre többszöri megkeresésünkre sem volt hajlandó sem a Kormányszóvivői Iroda, sem a minisztérium.
A törvénymódosítások másik sarkalatos pontja a kis adók összevonása. Ezekkel kapcsolatban szintén csak találgatni lehet. A Népszabadság értesülései szerint a kormány ragaszkodik a rehabilitációs és szakképzési hozzájárulás és a rehabilitációs járulék egybeolvasztásához, annak ellenére, hogy a javaslat vélhetőleg el fog bukni a törvényhozásban. Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke, aki már többször felhívta a figyelmet a kis adók összevonásának hátrányaira, lapunknak elmondta, ő is csak szóbeszédből értesült arról, hogy a kormány ragaszkodik az összevonáshoz. Az Érdekegyeztető Tanács mai ülése után tudhatunk meg többet a kormány álláspontjáról – nyilatkozta Vadász György.
A kormány ugyanakkor nem támogatja azt az elképzelést, amely szerint az egészség- és nyugdíj-biztosítási járulékokat ezentúl egy számlára kellene utalni, amelyről az adóhatóság osztaná szét a befizetett összeget az alapoknak. A pénzintézetek nyomásának engedve a kabinet elállt a pénzintézeti céltartalék megadóztatásától is, holott korábban több tíz milliárd forintnyi bevételt vártak ettől a módosítástól.
Körözött személy is horogra akadt a rendőrségi razzián
