Össztűz alatt a jövő évi költségvetés

Komoly áldozatokat kellett hoznia a lakosságnak és a vállalkozásoknak a költségvetési egyensúly érdekében, s jövőre sem várható az életszínvonal növekedése – ezekben a megállapításokban értettek egyet kormánypárti és ellenzéki képviselők a 2008-as büdzsé tegnap indult parlamenti vitájában. Arról ugyanakkor már komoly szócsata alakult ki, hogy az áldozatvállalásoknak érdemi reformok híján van-e értelmük. A Fidesz a konvergenciaprogram módosítását javasolta.

Kényszerpályán mozog a költségvetés, hiszen a kiadások jelentős részét eleve meghatározott tételekre, így az államadósság kamataira kell fordítani – ez volt az egyike azoknak a megállapításoknak, amelyekben kormánypárti és ellenzéki politikusok, valamint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is egyetértett a jövő évi büdzsé tegnap elindult parlamenti vitájában. A vezérszónokok felszólalásaiban az is közös pont volt, hogy jövőre nem gyorsul fel érdemben a magyar gazdaság, s mindössze a reálbérek szinten tartására van lehetőség, vagyis az életszínvonal javulására továbbra sem lehet számítani. Arról ugyanakkor, hogy a jelenlegi helyzetbe milyen hibák sorozatával lavírozta magát hazánk, s hogy milyen kiút mutatkozik előttünk, már jelentősen eltértek a vélemények.
Expozéjában Veres János azt hangsúlyozta, hogy hazánkban nem lehet szociális válságról beszélni, hiszen a reálbérek idei csökkenése csak egy gyors ütemű bérfelzárkózás „kiigazítása” volt. A pénzügyminiszter eredményként értékelte azt is, hogy tavaly 10 százalék alá sikerült csökkenteni az államháztartás hiányát. A gazdaság fejlődésének visszaesésével kapcsolatban Veres aláhúzta: a növekedés ütemét az állami szektor lassítja, ám ezt a kormány így is tervezte. A pénzügyminiszter a jövő évi büdzsét az eredményes konszolidáció lezárásaként értékelte.
Nem nyilatkozott ilyen derűlátóan a 2008-as költségvetési törvényjavaslatról Kovács Árpád, aki a számvevők véleményét ismertette a tervezett bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatban. Az ÁSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi évekhez hasonlóan az idén is igen szűkös az idő a vizsgálatokra, és számos információt sem kaptak meg, így nem tudtak eleget tenni az összes szakmai követelménynek. Kovács Árpád aggodalmát fejezte ki a gazdasági növekedés lefékeződése miatt. Mint mondta, új növekedési forrásokat kell találni ahhoz, hogy a bővülés üteme felgyorsulhasson, egyben fel kell készülni arra, hogy jövőre a tervezett 2,8 százalékos mértéknél lassabb lehet a növekedés.
A bizottságok többségi véleményét tolmácsoló Szabó Lajos (MSZP) úgy vélekedett: konszolidációs költségvetésnek számít még a jövő évi büdzsé is, ám a reálbérekben már nem várható visszaesés. A kisebbségi véleményeket összegző Domokos László (Fidesz) ezzel szemben közölte, hogy a büdzsé tovább erősíti hazánk leszakadását az Európai Uniótól. Domokos a törvényjavaslat legnagyobb problémájának azt nevezte, hogy a büdzsé nem kínál kitörési pontot a gazdaságnak, és továbbra sem lehet látni, miért kell többletterheket viselnie a lakosságnak.
A szocialista frakció vezérszónoka, Lendvai Ildikó elismerte: az előző évek büdzséi túl sokat költöttek a lehetőségekhez képest, és sokszor a tervezések sem bizonyultak reálisnak. A lakosság terheit Lendvai is kiemelte beszédében, ám ő úgy vélekedett, hogy a jövő évi büdzsé értelmet ad majd az eddigi áldozatvállalásoknak. A szigorító intézkedésekről a szocialista politikus azt mondta: több változás sokkszerűen és váratlanul érte a lakosságot, sőt sokszor még magukat a kormánypártokat is.
A konvergenciaprogram módosítását javasolta felszólalásában a fideszes Varga Mihály, aki szerint erre azért van szükség, mert a jelenlegi program az utolsó helyek egyikét jelölte ki hazánk számára az EU 27 tagországa közül. A Fidesz alelnöke emlékeztetett: 2002-től nem a növekedés, hanem a hatalom megtartása miatt adósították el az országot a szocialista–szabad demokrata kormányok, s a 2006-tól 2010-ig terjedő időszakban éppen ennek a romboló gazdaságpolitikának az árát kell megfizetnie a lakosságnak és a vállalkozásoknak. Felelőtlennek nevezte a Fidesz javaslatát a szabad demokrata frakció nevében felszólaló Eörsi Mátyás, aki úgy vélte: kőbe kell vésni a konvergenciaprogramot. Eörsi szerint az ellenzéki párt csak azért módosítaná a programot, hogy később növelhesse az államháztartás hiányát. Hargitai János (KDNP) beszédében azt emelte ki, hogy a jövő évi költségvetés sem kezeli a magyar gazdaság alapvető szerkezeti gondjait, így a kormány továbbra sem hajlandó szembenézni az alacsony foglalkoztatottságból fakadó problémákkal.
Herényi Károly (MDF) arra figyelmeztetett, hogy jövőre tovább nő az államadósság, és a kamatterhek is több mint ezermilliárd forintra rúgnak. Az ellenzéki politikus többek között a hazai vállalkozások fejlesztését és az adórendszer átalakítását hiányolta a költségvetésből, éppen azokat a reformokat, amelyek fel tudnák gyorsítani a stagnálás közeli állapotban lévő magyar gazdaságot.