Sólyom László: Még mindig kérdés, hogy Nagy Imre vagy Kádár

A tavalyi ünnepet beárnyékoló hírhedt rendőri fellépésre, a forradalom szocialisták általi relativizálásának tűrhetetlenségére éppúgy kitért Sólyom László köztársasági elnök a hétfői ünnepi beszédében, mint arra a reményére, hogy a magyar társadalom – 1956 szellemében – félelem nélkülivé válhat. Az államfő az idén már a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem falai között beszélhetett, holott onnan 2006-ban a rektor még kitiltotta megemlékezését.

Együtt vagyunk, ahogy az ünnephez illik, a hagyománynak megfelelően a Műegyetem aulájában, ahonnan 1956. október 23-án az egyetemisták tüntető menete elindult. Ez a hely a nemzet emlékezetében immár a forradalom szent helye – nyugtázta Sólyom László köztársasági elnök hétfőn, az 1956. október 22-i műegyetemi forradalmi diákgyűlés 51. évfordulóján.
Emlékezetes, egy esztendeje az államfő fájdalmasnak és megmagyarázhatatlannak nevezte, hogy a Műegyetem rektora kitiltotta az 50. évfordulós megemlékezést az egyetem épületéből. Molnár Károly arra hivatkozott, hogy 2005-ben az egyetem 1956 Alapítvány által szervezett megemlékezésén a közönség kifütyülte Bozóki András akkori kulturális minisztert.
A köztársasági elnök hétfőn azt állapíthatta meg: „Teljes, hivatalos pompájában ünnepel velünk a Műegyetem professzori kara.” Sólyom László a forradalom hajdani tűzfészkében kifejezte örömét, hogy a megemlékezésen jelen vannak az egykori műegyetemi hallgatók, akik elindították az eseményeket. Szintúgy köszöntötte a szabadságharcosokat, akik folytatták és kiteljesítették a forradalmat. – Itt van az ifjúság, akitől várjuk és reméljük, hogy ötvenhat szellemét híven megérti, és tovább viszi – konstatálta Sólyom. Ugyanazon a napon, amelyen az Operaházban úgy szónokolhatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, hogy a környéket hermetikusan lezárták, azt is kijelentette az államfő: „Ez az ünnepség nyitott, ide mindenki eljöhetett.”
Ünnepi beszédében az államfő arra buzdította az egész magyarságot: önazonosságába minél teljesebben integrálja a forradalom emlékét. – Nem akarjuk, és nem is lehet elfelejteni azt, ami tavaly október 23-a estéjén és éjszakáján történt – tért ki a forrongásra és az azzal szembeni rendőri brutalitásra Sólyom László. – A tüntető nem szegheti meg a törvényt. De a jogállamot a rendőrség törvénysértő, erőszakos fellépése különösen sérti. A tüntetők és a tüntetésekben részt sem vevők sokaságának súlyos bántalmazását nem lehet lezárni úgy, hogy az elkövető rendőrök túlnyomó többsége ismeretlen tettes marad. A köztársasági elnök ugyanakkor kiemelte: a fél évszázaddal korábbi áldozatokra való emlékezés és a velük való szolidaritás a tavalyi évfordulón teljesedett ki.
Az államfő beszédének emlékezetes megállapítása volt, hogy bár keveset számított egy kis nép szabadságharca a világpolitika sakktábláján, ugyanennek „szellemi hatása az egész világon megrendítette a kommunista ideológiát, és a magyar forradalom melletti kiállást a tisztesség mércéjévé tette.”
Szóba hozta az eddigi évfordulók nagy adósságát is „némely alkotmányos politikai erőre” vonatkozóan: „Még mindig nem egyértelmű a válasz a kérdésre: a forradalom és Nagy Imre, vagy Kádár?” Sólyom László utalt az első szabadon választott Országgyűlés legelső törvényére, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc jelentőségéről szólt, ennek szellemével azonosítva a többpártrendszerű demokráciát, az emberi jogok és a nemzet függetlenségének védelmét. Leszögezte: 1956 célkitűzései mai alkotmányunk alapértékei is, ráadásul az Alkotmánybíróság is többször leszögezte, hogy a forradalmat eltipró Kádár-rendszer és a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje egymással össze nem egyeztethető. A Sólyom-beszéd név említése nélkül, de egyértelműen kitért Havas Szófia MSZP-s képviselő minapi forradalomgyalázó szavaira, amelyet a szocialista képviselő nem volt hajlandó visszavonni a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva: „A szólásszabadság joga természetesen garantálja, hogy bármilyen véleményt lehessen mondani az ötvenhatos forradalomról. Ám az alkotmány a puszta jogi szabályokon túl világos értékeket is képvisel. A Magyar Köztársaság eszmei és történelmi alapja pedig az, hogy 1956 forradalom volt. Ezért bármilyen folyamatosság a Kádár-rendszerrel kizárt.” Az államfő, főként az MSZP-re célozva, amely nem határolódott el képviselőjétől, ezt sürgette: „Minden politikai erő a legtisztábban tartsa fenn és vallja ezeket az alapokat, semmilyen politikai érdekből ne engedjen meg kétértelműséget, ne tegye viszonylagossá álláspontját.” Sólyom László végül kifejtette: az ötvenhatos forradalom mellett kiállni azt jelenti, hogy kiállunk a szolidaritás, a bizalom, a félelem- nélküliség mellett. Szerinte erre a kiállásra különösen nagy szükség van ma.

Átadták a Nagy Imre-érdemrendet. Ferge Zsuzsa akadémikusnak, Gereben István geofizikusnak, oceanográfusnak, Mészáros Márta Kossuth-díjas filmrendezőnek, Rainer M. János történésznek, valamint Ujvári József nyugalmazott dandártábornoknak Nagy Imre-érdemrendet adományozott Sólyom László köztársasági elnök tegnap Budapesten, a Sándor-palotában. Az államfő emlékérmeket és -plaketteket is átadott a forradalom hőseinek.