Veszélyes afganisztáni bevetés

Már évek óta folyik a Magyar Honvédségben – amerikai sugallatra – az úgynevezett különleges műveleti képesség kialakítása, anélkül, hogy nyilvánosan konkrét feladatot is szabtak volna mellé. Mára kiderült, hogy a NATO és az amerikai vezetés követelésére válaszul a szolnoki alakulat katonái Dél-Afganisztán veszélyes harcmezőin jövőre át is esnek a tűzkeresztségen.

Magyarország kész arra, hogy a jövő évtől részt vállaljon a dél-afganisztáni megfigyelő-öszszekötő-kiképző feladatokat végző NATO-egységek munkájában – nyilatkozta tegnap Szekeres Imre honvédelmi miniszter a távirati irodának. Az immár hivatalosnak tekinthető bejelentésből kiderül, hogy az Uruzgán tartományban tevékenykedő holland erők tevékenységét segíti majd a magyar kontingens. A hét végén Horváth Ágnes egészségügyi miniszter társaságában Afganisztánba látogató Szekeres ugyan azt nyilatkozta, hogy „később dől el, pontosan milyen tudású, milyen fegyvernemű egységre van szükség”, a korábbi szakmai konferenciák alapján valószínű, hogy úgynevezett katonai tanácsadó és összekötő csoportról (OMLT) van szó. Ezek olyan kis létszámú (15-25 fő) NATO-alakulatok, amelyek az afgán nemzeti hadsereg csapatai mellett teljesítenek szolgálatot, részt vesznek kiképzésükben, ugyanakkor koordinációt is folytatnak köztük és a nemzetközi erők (ISAF) közt. A többi tagállam OMLT-misszióit jellemzően különleges hadműveleti (köznyelven: kommandós) tapasztalatokkal rendelkező állománnyal töltötték fel, mivel mindennapi feladataik túlzottan öszszetettek az átlagos kiképzettségű katonák számára, ráadásul nagy valószínűséggel helyt kell állniuk közvetlen harcérintkezésben is. A déli tartományok biztonsági helyzete a NATO-csapatok fokozódó jelenléte ellenére (egyes megfigyelők szerint pedig épp azért) ugyanis folyamatosan romlik, nő mind az idegen erők, mind az ellenállók, a kormánycsapatok és a civil lakosság vesztesége. Értesüléseink szerint a honvédségben jelenleg a 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj katonái alkalmasak leginkább erre a feladatra, az ő kiképzésükben pedig kulcsszerepet játszottak amerikai tisztek az elmúlt években, sőt a képesség létrehozását is a Pentagon sürgette.
Az új vállalás nem érinti a Beglan tartományban működő magyar újjáépítési csoport munkáját, ráadásul a honvédség fél évre átvállalja a kabuli repülőtér repülésirányítási feladatait is. „Az, hogy magyar katonát eddig nem ért súlyos sérülés, a maximális biztonságra törekvő kiképzésnek és felszerelésnek köszönhető” – nyilatkozta Szekeres Imre az MTI-nek, ám bennfentes körök szerint ebben inkább a viszonylag nyugodt felelősségi körzet, illetve a szerencse játszotta a legnagyobb szerepet.