BRFK kontra Strasbourg

Felhívtuk az Európa Tanács emberi jogi biztosának figyelmét arra, hogy a BRFK szerint „a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság egyik korábbi döntésére való hivatkozás nem jogalap arra, hogy valaki hetekre előre szervezzen be nem jelentett demonstrációt”.

(Brüsszel)
„A strasbourgi döntés Magyarországon nem jogforrás, a rendőrségnek nincs mérlegelési lehetősége a be nem jelentett demonstráció kezelésével kapcsolatban” – a BRFK ezzel indokolta, hogy feloszlatott egy be nem jelentett kormányellenes tüntetést még november 17-én.
Mindezzel ellentétes véleményen van Strasbourg – derül ki abból a válaszból, amelyet Stefano Montanari küldött lapunknak az Európa Tanács emberi jogi biztosának hivatala nevében. A gyülekezés és a társulás szabadságának jogát az európai emberi jogi egyezmény 11. cikkelye védi, s „ezért valamennyi szerződő félre vonatkozik, köztük Magyarországra” – írta a válaszban.
– Az Európai Bíróság többször is foglalkozott a 11. cikkelyre vonatkozó esetekkel – folytatódik a Thomas Hammarberg emberi jogi biztos hivatala nevében adott válasz, amely hangsúlyozza: e bíróság hatásköre nemcsak a bíróság elé utalt esetek eldöntésére terjed ki, de – általánosabban – hatáskörébe tartozik az egyezmény által megalkotott szabályok értelmezése, védelme és továbbfejlesztése, vagyis ezzel hozzájárul ahhoz, hogy az államok eleget tegyenek a szerződő felekként vállalt kötelezettségeiknek.
*
Montanari kifejtette: ezek az általános elvek kötelezik mindazon szerződő felet, mint Magyarországot is, amely az egyezményt 1990-ben írta alá, és 1992-ben ratifikálta. Magyarország 1993-ban törvénybe iktatta, és az a magyar jogrend részévé vált. Ezenkívül – részletezte válaszában a hivatal állásfoglalását Montanari – az Alkotmánybíróságnak is jogában áll, hogy felülvizsgálja, vajon a meglévő jogszabályok kitételei megfelelnek-e az európai emberjogi egyezménynek – fejeződik be a strasbourgi válasz.
Emlékezetes: a rendőrség előállította azokat a tüntetőket és újságírókat, akik megjelentek a Batthyány-örökmécsesnél november 17-én tartott demonstráción. A tüntetés szervezői nem közölték tervüket a rendőrséggel, arra hivatkozva, hogy a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság nemrég kimondta: a be nem jelentett, de békés jellegüket megőrző megmozdulások nem oszlathatók fel.

vezércikk a 7. oldalon