Csődelhárításra készül a főváros

Nem működhet tovább, azaz csődbe mehet a fővárosi önkormányzat megmaradt vagyonának értékesítése vállalt kötelezettségeinek felülvizsgálata, a beígért fejlesztések jó részének elhagyása, illetve a Főpolgármesteri Hivatal dolgozói létszámának jelentős leépítése nélkül – derült ki a balliberális városvezetés tegnap nyilvánosságra hozott költségvetési tervéből. Budapest hiánya megközelíti az 50 milliárd forintot, ám a bekövetkezett gazdasági válságot már egy éve megjósolta Atkári János volt főpolgármester-helyettes.

2007. 12. 10. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pontosan 46,8 milliárd forint forráshiányt kell eltüntetnie a Fővárosi Közgyűlés MSZP– SZDSZ-es többségének ahhoz, hogy Budapest napi működése, a költségvetési egyensúly fennmaradjon, a BKV utasokat szállíthasson, a közszolgáltatásokat az emberek igénybe vehessék – áll egyértelműen a koalíciós pártok által egyeztetett, az államháztartási törvényben előírt határidő előtt az utolsó pillanatban benyújtott 2008-as költségvetési koncepciójában. A javaslat elsősorban a még önkormányzati kézben lévő fővárosi vagyon eladásától, az ingatlanok és az értékpapírok értékesítésétől reméli, emellett az úgynevezett hétéves gazdasági programban beígért fejlesztések, beruházások elhagyását, a hivatali dolgozók számának 5-10 százalékos csökkentését, a városházi közbeszerzések centralizálását, az önkormányzat önkéntes kötelezettségvállalásainak felülvizsgálatát indítványozza, és drasztikus megszorításokat, takarékossági intézkedések sorát javasolja minden területen. – Egyértelműen látható, hogy a gazdasági program azonnali eredményt nem képes megvalósítani – húzza alá a balliberális városvezetés jövő évi „sorvezetője”, amelyből kiderült az is, hogy „új programok indítására nincs lehetőség a következő években”.
Mint arról beszámoltunk, Demszky Gábor főpolgármester elismerte, hogy pénzügyi és költségvetési válság van Budapesten, és a hétfői Gyurcsány–Demszky-találkozó után az is nyilvánvalóvá vált, hogy az állam egy fillérrel sem ad több támogatást a csőd szélén táncoló önkormányzatnak. Bár a város vezetői hivatalosan tagadják, hogy néhány év alatt alig 200 milliárd forintról több mint 510 milliárdosra duzzadt és veszélybe került a négyes metró beruházása, már a kormánypárti fővárosi képviselők is követelik Demszky Gábor beszámoltatását az ügyben.
Emlékezetes, Atkári János, aki 2006-ig főpolgármester-helyettes volt, már tavaly szeptemberben, az önkormányzati választás előtt figyelmeztetett: „A főváros gazdálkodásának nincs jövője, ha minden marad a régiben. Jelenlegi vezetői ugyanis nincsenek tisztában a helyzet komolyságával, felkészültségüket és gazdálkodási képességüket is kétségbe vonom. Csak hónapokra képesek felmérni a helyzetet, és elsősorban a pártérdekű választási szempontokra figyelnek.”
– A főváros hétéves fejlesztési terve összeomlott, s a kapkodva elindított reformot gyakorlatilag képtelen végrehajtani a jelenlegi vezetés. Demszky Gáborék a gazdasági lobbik nyomására, illetve választási megfontolásokból három évvel ezelőtt szakítottak a folyamatos ésszerűsítésre épülő gazdaságpolitikával, az önkormányzatot a készülő katasztrófa-költségvetés sem húzza ki a bajból – jósolta az egykori SZDSZ-es politikus, a magát ma is liberálisnak valló gazdasági szakember ez év elején. Hozzátette: totális privatizációra, a maradék vagyon, benne a gázművek és ez Elmű előkészítetlen eladására számít, amelynek, akárcsak az esztelen iskolabezárásoknak, az emberek isszák meg a levét.
A Fővárosi Közgyűlés minap döntött az elektromos művek részvényeinek tőzsdei árfolyam alatti értékesítéséről, 16 milliárd forintot remélve az ügylettől, míg a Főgáz több tíz milliárdosra becsült értékpapírjaitól várhatóan jövőre „szabadulnak meg”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.