Eladnák a Táncsics-börtönt

Csaknem két és fél milliárd forint értékben, ingatlancserével és -felújítással ellentételezi Magyarország az Egyesült Államoknak, hogy papíron hat évtized után visszakapjuk Táncsics Mihály budavári börtönének épületét az amerikaiaktól. Bár a napokban a parlament által is jóváhagyott ügyletet a tavalyi Bush-látogatáson bemondott drága gyurcsányi blöff gyorsította fel, vannak, akik nemzeti emlékhelyünkből luxuslakóparkot építenének.

2007. 12. 05. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nemzeti összefogással kell elejét vennünk, hogy elherdálják drágán visszaszerzett nemzeti kegyhelyünket, a Táncsics-börtönt – nyilatkozta lapunknak Nagy Gábor Tamás fideszes parlamenti képviselő, Budavár polgármestere. Információja szerint ugyanis üzleti-építészi körök szervezkednek, hogy luxuslakóparkot építsenek az ingatlanfejlesztők a tőke szemszögéből a három és fél milliárd forintos műemléki érték többszörösét érő területre.
Egy hete elsöprő többséggel, 346 igen szavazattal és egy tartózkodással fogadta el az Országgyűlés azt a nemzetközi megállapodást, amely alapján teljes egészében hazánk tulajdonába kerül Táncsics Mihály börtöne a budai Várban.
Az Amerikai Egyesült Államok pont száz évvel az 1848-as forradalom és szabadságharc, illetve három évvel a második világháború után „vette meg” Táncsics Mihály egykori börtönét, és a jelenlegi magyar kormány most ingatlancserével, két és fél milliárd forintos értékkülönbözettel kapja vissza nemzeti emlékhelyünket.
*
Annak ellenére, hogy egy 1985-ös megállapodás elvileg már a tulajdonunkba adta az épületet, ugyanaz a dokumentum még arról is rendelkezett, hogy az amerikai fél a nagykövetségi vendégháznak használt épület egy részét harminchárom évre, esztendőnként egy dollárért visszabérli a magyar államtól. A bérleti jogviszony 2018-ban járna le, ám az a rendszerváltozás előtti egyezség alapján további harminchárom évre változatlan feltételekkel meghosszabbítható.
A Göncz Kinga külügyminiszter által az idén novemberben benyújtott, immáron érvényes szerződés szerint az Egyesült Államok keményen megkérte Gyurcsány Ferenc tavaly júniusi diplomáciai botrányának árát, amikor a magyar kormányfő George W. Bush budapesti látogatásakor egy sajtótájékoztatón bejelentette: az amerikai elnök „ígéretet tett” arra, hogy a Táncsics-börtön néhány hónapon belül végleg viszszakerül magyar tulajdonba. – Bush előbb elvörösödött, megrázta a fejét, majd elnevette magát – számolt be az akkori esetről a The New York Times.
Mint kiderült, a találkozó egyetlen kézzelfogható eredményét jelentő gyurcsányi blöff végül kellemetlen helyzetbe hozta az amerikai felet. Így a jóval több mint fél hektáros telken elhelyezkedő nemzeti emlékhelyünk 5138 négyzetméterét és egy több mint 2000 négyzetméteres, ötödik kerületi, Széchenyi rakparti, valamint egy hasonló nagyságú XII. kerületi, Béla király úti ingatlant végül két, összességében több mint 8000 négyzetméternyi Szabadság téri ingatlannal és azok teljes felújításával kell kompenzálnunk, holott Polgár Viktor korábbi külügyi szóvivő még csupán „valamiféle ellentételezésről” beszélt.
Budai Bernadett kormányszóvivő lapunk kérdésére azt állította, az ingatlancsere reális, mert a magyar félnek méltányolnia kellett, hogy az Egyesült Államok a cserébe kapott ingatlanokon az eddigiekhez hasonló funkciójú, diplomáciai intézményt működtetne. – A Táncsics-börtön történelmi szerepe, kiemelt jelensége vitathatatlan, de azt egyelőre nem tudom, hogy múzeum, kiállítóhely vagy a Sándor-palotához hasonló, időszakonként a nagyközönség előtt is megnyitott létesítmény lesz-e belőle – fűzte hozzá a szóvivő.
Nagy Gábor Tamás a parlament külügyi bizottságának tagjaként támogatta az előterjesztést, ugyanakkor leszögezte: minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy piacra dobják, elherdálják a Táncsics-börtönt. – Már a plenáris ülésen felhívtam arra a figyelmet, hogy bemutatására, felújítására és hasznosítására már most nemzetközi építészeti pályázatot kellene kiírni. Ne egy-két év múlva kapkodjanak, amikor ténylegesen birtokba vehetjük az épületet, ezért mielőbb fel kell venni az állami kézből ki nem adható műemlékek listájára, ez ügyben a kormány, a kulturális tárca és az örökségvédelmi hivatal léphet – hangsúlyozta az I. kerületi polgármester. Kiemelte: az önkormányzat a kerületi szabályozási terv megerősítése, ha szükséges, módosítása révén mindenképpen gátat vet a lakóparképítésnek, ugyanakkor az esetleges privatizációt, a kiárusítást csak az emberek fellépése akadályozhatja meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.