Borisz Tadics közölte, hogy a háború a biztos útja Koszovó elvesztésének, s veszélybe sodorja a polgárok létérdekeit. Az államfő ezzel válaszolt Alekszandar Szimicsnek, a szerb miniszterelnök tanácsadójának a nyilatkozatára, aki szerint ha nem marad más lehetőség Koszovó megvédésére, akkor a háború is jogos eszköz. A Tadics Demokrata Pártjához tartozó miniszterek – köztük a külügy- és a védelmi miniszter is – ugyancsak elutasítják a katonai rendezés lehetőségét, s csakis politikai, diplomáciai, jogi és gazdasági eszközökhöz nyúlnának. Wolfgang Ischinger, a közvetítő trojka EU-s tagja elfogadhatatlannak és megengedhetetlennek nevezte a harcias kijelentést, s emlékeztetett, hogy Badenban mindkét fél elfogadta az erőszak alkalmazásától való tartózkodást. A háború szószólói azonban nincsenek kevesen. A politikai közélet ebben a kérdésben is megosztott. A szocialisták szerint Szerbiának a katonai választól sem kellene visszariadnia, mert egy szuverén ország sem nyugodhat bele területe egy részének elcsatolásába.
Közben a NATO központjában tanácskozó külügyminiszterek bejelentették, hogy Koszovóban a KFOR elnevezésű kontingenst továbbra is ott tartják, és felhatalmazzák: „különbségtétel nélkül” reagáljon a koszovói lakosság biztonsága ellen irányuló mindenfajta támadásra. Az albán többségű szerb tartomány már 2008 elején kikiálthatja függetlenségét. A miniszterek nyilatkozatukban leszögezik, hogy az 1999 óta jelen lévő KFOR-erők tizenhétezres létszámán nem kívánnak változtatni. A NATO továbbra is nagy fontosságot tulajdonít a „normák” alkalmazására, elsősorban azokra, amelyek a kisebbségek, az etnikai közösségek, valamint a történelmi és vallási helyek és kegyhelyek védelmét illetik. A 26 NATO-tagország diplomáciájának vezetői az albán és szerb nemzetiségű koszovóiakhoz is fordultak, felszólítva őket: ne tegyenek olyan lépést sem Koszovóban, sem azon kívül, amely Koszovó biztonságát kockáztatná.
Szergej Lavrov, a szintén Brüszszelben tartózkodó orosz külügyminiszter kijelentette: Koszovó státusának a világszervezeten kívüli rendezése Európát „beláthatatlan következményekkel” járó, síkos lejtőhöz vezetné.
A magyar álláspont. Egyetértenek a NATO- és az európai uniós tagországok külügyminiszterei abban, hogy a nemzetközi tárgyalások kudarca ellenére is ellenőrzés alatt kell tartani a koszovói státus rendezésével kapcsolatos folyamatot – jelentette ki Göncz Kinga külügyminiszter Brüsszelben. Kiemelte: Magyarország szempontjából fontos a nemzeti kisebbségek, közösségek jogainak garantálása. (MTI)
origo.hu
Itt van az "agyhalottnak" nevezett EP-képviselő válasza Magyar Péternek
