(Brüsszel)
A konzuli védelem joga az uniós állampolgárság konkrét kifejeződése – e szavakkal mutatta be a napokban Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke azt az akciótervet, amelynek lényege: megismertetni az uniós turisták jogát külföldi védelmükre. Közhely, hogy milyen sok uniós polgár utazik, dolgozik és tanul az Európai Unió országain kívül. Az Eurobarometer tavalyi felmérése szerint viszont csak huszonhárom százalékuk tud arról, hogy bármely tagország konzulátusához fordulhat segítségért, ha saját államának a harmadik országban nincs diplomáciai képviselete. Az elmúlt évek válságai – mint a 2004-es cunami vagy a tavalyi libanoni háború – tették igazán nyilvánvalóvá, hogy az EU-nak lépnie kell az unió határain túl utazó vagy ott tartózkodó saját polgárainak védelme érdekében. Az Európai Bizottság ezért most a 2007–2009-es időszakra akciótervet fogadott el, hogy a konzuli védelmet valamennyi polgár számára valósággá tegye.
Frattini – aki egyben az igazságügyért és biztonságért is felelős biztos – azt szeretné, ha ez az akcióterv hosszabb távú stratégia része lenne, amelynek célja az uniós polgárok globális védelme. Minden érintettnek tudatában kell lennie annak, hogy az uniós szerződés 20. cikkelye értelmében jogosult védelemre harmadik országban bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságaitól, mégpedig ugyanolyan feltételek mellett, mint a képviseletet működtető ország állampolgára. A konzuli védelem kiterjed az útlevél elvesztésekor vagy súlyos baleseteknél nyújtott segítségre, de vonatkozik olyan esetekre is, amikor az EU-polgár életét konkrét veszély fenyegeti, például természeti katasztrófák vagy háború esetében. A statisztika szerint az uniós polgárok évente 80 millió alkalommal utaznak az EU határain túlra, és közülük 30-50 millióan élnek harmadik országban.
origo.hu
Orbán Viktor: A nemzeti konzultációt töltsük ki minél többen! - videó
