Egyelőre nem kezdődhet meg a Nyugati pályaudvar mögötti terület beépítése, így csúszik a kormányzati negyed beruházása, mert a főváros és a VI. kerület nem tárgyalt az ingatlan szabályozási tervéről. Kiderült, Demján Sándor cége, a környéken újabb bevásárlóközpontot tervező Polus Holding Zrt. „kiszállt” a projektből, azaz a főváros és az állam helyett nem hajlandó finanszírozni a szükséges közlekedési fejlesztéseket. Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes a terézvárosi képviselő-testület tegnapi döntésére hivatkozva visszavonta a kormányzati negyed építését lehetővé tevő előterjesztést, ellenben a Fővárosi Közgyűlés balliberális többsége támogatta az úgynevezett fővárosi szabályozási kerettervet. A város vezetői arra hivatkoztak, hogy ezután már kötelezően meg kell majd építeni többek között a Ferdinánd hidat kiváltó alagutat, ki kell szélesíteni a környező utakat, és meg kell szervezni a szükséges tömegközlekedést. A részletekre január végéig visszatérnek a képviselők a VI. kerületben és a fővárosban is. Addig építési engedély nem adható ki a kormányzati negyedre, és nem köthető meg a településrendezési szerződés sem.
*
Az idei utolsó közgyűlésen Demszky Gábor főpolgármester bejelentette: nagy bajba került a 4-es metró hivatalosan immár 511 milliárd forintos beruházása is. A válság oka, hogy a IX. kerületi Fővám téri állomás kivitelezője, a Hídépítő Zrt. nem vállalja, hogy a 2008. augusztusi határidőre elkészülnek a munkával. – Új kivitelezőt keresünk úgy, hogy ne emelkedjenek a költségek, és a metró átadásának végső határideje ne csússzon – tette hozzá a főpolgármester.
– Ez már bizonyosan nem lehetséges, és bekövetkezett, amit fél éve mondunk – szögezte le Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője. Kifejtette: számításaik szerint 2005 óta mindennap egy nappal nő a metróberuházás ideje, míg a költségek naponta 290 millió forinttal emelkednek.
A képviselők hosszas vita után elfogadták a BKV tarifáinak átlagosan 13 százalékos emelését, ugyanakkor egy ellenzéki indítványra bevezették a kedvezményes kismamabérletet. A korábbi, inflációt jelentősen meghaladó közműdíjemelések mellett a vízdíj Budapesten január 1-jétől 8,8 százalékkal nő, a kéményseprési szolgáltatásokért 4,4 százalékkal kell többet fizetnünk. A távfűtés árképzését a közgyűlés átalakította, így a jövő évi számlákon az alapdíj 35 százalékos, a hődíj pedig 65 százalékos arányban jelentkezik majd. Utóbbi februártól négy százalékkal emelkedik, és az ellenzék felhívta arra a figyelmet, hogy hideg tél esetén drasztikusan nőnek majd az emberek terhei.
Bár a koalíciós képviselők elfogadták a fővárosi önkormányzat 2008-as költségvetési koncepcióját, Demszky Gábor emlékeztetett korábbi drámai bejelentésére: a büdzséből 47 milliárd forint hiányzik! Ígérete szerint ezért februárig kidolgozzák annak tervét, hogy a következő években milyen budapesti fejlesztések maradnak el. Tarlós István szerint azonban ennél sokkal súlyosabb a helyzet, és Budapesten néhány hónap múlva már napi működési gondok is lesznek. A balliberális képviselők vélhetőleg már a következő évi nehézségekre készülve új vagyonrendeletet erőltettek át a közgyűlésen, amelynek lényege, hogy a választott testületnek, így az ellenzéknek is, a jövőben sokkal kevesebb rálátása lesz az önkormányzati vagyon értékesítésére, amelyről 1,5, illetve 2,5 milliárd forint értékhatár alatt a gazdasági bizottság dönt.
Az úgynevezett észak-budai kórházak összevonása ügyében meglepetésre a képviselők többsége elfogadta azt a fideszes javaslatot, amely szerint a minisztérium rossz döntése, valamint a főváros átgondolatlan határozata következtében az intézményeknél keletkezett 100 millió forintos adósságállományt a tárcának kellene átvállalnia.
A közgyűlés elfogadta a következő évek önkormányzati útfelújítási programját, de a kormánypárti képviselők ismét lesöpörték az asztalról azt a javaslatot, amelyet a Fidesz fővárosi frakciója nyújtott be a 2006-os útfelújítások ügyében feltárt szabálytalanságokról. A főváros a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácstól elnyert állami támogatások jelentős részével, csaknem 600 millió forinttal nem tudott elszámolni, és a pénzt vissza kell fizetni. Az ellenzék többpárti vizsgálóbizottságot szorgalmaz a felelősök megnevezésére, a visszaélések munkajogi, polgári jogi és esetleges büntetőjogi lépéseinek megtételére.
Prisztás-gyilkosság: ki lehetett a gyilkos?