Hollerung Gábor nem új arc a Honvéd Együttes élén: 2001 óta zeneigazgató, 2006 februárjától pedig művészeti vezető és igazgatóhelyettes volt. A Dohnányi zenekar mellett egyéb téren is nevet szerzett magának: a rendezvény- és fesztiválszervező Interkultur és a Zempléni Fesztivál művészeti vezetője. Talán ezért is mutatkozhatott be új koncepciója jóval a sajtóbemutató előtt élesben éppen a Zempléni Fesztiválon, amikor tavaly Bartók Zene húros-, ütőhangszerekre és cselesztára című művére, idén pedig Kodály Páva-variációira kért koreográfiát Zsuráfszky Zoltántól.
Pénteken hivatalosan is lehullott a lepel az új művészeti irányvonalról, amelynek műsorterve első látásra a megaprodukciókat részesíti előnyben, szemben a számos korábbi kamara-előadással (ennek egyik bizonyítékaként a színházi tagozat is elhagyta a „kamara” jelzőt). Mellőzi a Honvéd és a beleolvasztott Budapest Táncegyüttes erősségét, az autentikus koreográfiákat, és elvont táncokat vonultat fel elsősorban a Dohnányi zenekar kíséretével, s ezekben a népzenét játszó Hegedős és a Gázsa zenekarok csak kiegészítő szerepeket kapnak. Az egyéb csapásvonalakon Presser Gábor az újdonság: az új repertoárban két darabnak is zeneszerzője, a nemrég bemutatott Magyar Carmen mellett LGT-számokra készít a Honvéd Színház zenés színdarabot. Az együttes az arculatváltáshoz angol nyelvű szlogent is kapott: Connecting HE-arts.
A szakmának és a sajtónak szóló zártkörű bemutatkozó gála után elsősorban azt szerettük volna megtudni, hogy a most ismertetett koncepcióban meglehetősen háttérbe szorított autentikus irányvonal és a két kiváló népzenei együttes a valóságos repertoárban milyen arányban kap majd helyet. Hollerung Gábor – mint fogalmazott – már várta kérdésünket, de igyekezett megnyugtatni a sajtót, hogy a felsorakoztatott új irányvonalak mellett természetesen nem szeretnék, ha háttérbe szorulnának a korábban felépített értékek.
– Csak arról van szó, hogy olyan elemeket szeretnénk belevinni az eddigi repertoárba, amelyekkel szélesíthetjük közönségbázisunkat – mondta az új igazgató, aki arról is beszélt, hogy a folklór zárt világához képest a klasszikus zene nagyobb közönséget vonz. Hangsúlyozta: a Honvéd fennállása 59 évében nem rendezett önállóan előadást, és így anyagilag-művészileg kiszolgáltatott a megrendelőknek. Ők ezen szeretnének változtatni, így szükségszerű az igazodás a piaci igényekhez.
Zsuráfszky Zoltán, az új Honvéd Táncszínház művészeti vezetője egyértelművé tette, hogy kiáll az autentikus irányvonal folytatása és a két népzenei együttes mellett. A Honvédot széles ollóhoz hasonlította, amelynek egyik ágát mindenképp ezekkel képzeli el, a másik ágában pedig szívesen lát minden olyan kezdeményezést, amellyel meg tudnak birkózni. Tervei között említette, hogy az Élő Martin Archívum sorozatát Szatmár és Kalotaszeg után Mezőséggel, Palatkával folytatná. A Honvéd táncosai méltatlanul alacsony bérért dolgoznak, az együttes vezetése azt ígérte, amint sikerül bevételhez jutni, megemelik a fizetéseket.
Az átalakulással a Honvéd Együttes megvált Szalai Antal zenekarától, de szakmai kapcsolatban maradtak. Ugyanilyen együttműködés áll fenn a Budapest Jazz Orchestrával, de a legszorosabbra a Dohnányi zenekarral fűzik a szálakat. Ezt a Honvéd vezetése azzal indokolta, hogy amikor a Honvéd zenekarát megszüntették, korlátok közé került a világhírű férfikar, hiszen háttérzenekar nélkül nem vehettek részt a hangversenyéletben. Hollerung Gábor tagadta, hogy azért vállalta el az igazgatói posztot, mert a Dohnányi zenekar prioritását szeretné megerősíteni a Honvéd Együttesben. Ezt illogikus lépésnek nevezte, és azzal indokolta, hogy zenekara önkormányzati együttesként kedvezőbb finanszírozási rendszerben működik.
origo.hu
Egyértelműen vezet a Fidesz a többi párt előtt
