Mélyrepülésben a kereskedelem

Finoman fogalmazva sem túl fényesek a magyarországi kereskedők kilátásai a következő évre. 2008-ban várhatóan még több tőkeszegény kis bolt húzhatja le a rolót, mert az áremelésektől megroppant családok fogyasztása tovább csökken, miközben a lakossági hitelállomány már most is az eget veri. Ráadásul az infláció tovább nő, ahogy a költségek és a hatóságok eltúlzott bírságtételei is.

Nem a dicsőségek éve az idei a kereskedők számára. A megszorítások miatt egyre üresebb a vásárlók zsebe, az árak viszont egyre magasabbak – összegezték az Országos Kereskedelmi Szövetség tegnapi konferenciáján. Feiner Péter elnök rámutatott, hogy aminek nőnie kellett volna az idén, az csökkent, aminek pedig csökkennie, az nőtt: így a GDP, az infláció, de főként a lakosság fogyasztása.
Idén fokozatosan, hónapról hónapra esett vissza a kiskereskedelmi értékesítés. A háztartások az év első felében élelmiszer-kiadásaikban még nem nagyon takarékoskodtak, a különböző iparcikkek vásárlását viszont már ekkortájt is halogatták, amíg csak lehetett. Az élelmiszer áfakulcsának emelése, az aszály, a fagykár sújtotta piac kiadási többletein túl idén más tételek is nyomasztották a családok költségvetését. A második fél évben az élelmiszer-eladások mennyiségének 3 százalékos visszaesése viszont már a háztartások költségvetésének kifulladását jelzi – közölte Vámos György főtitkár.
Az idén visszaesik a kiskereskedelmi értékesítés mennyisége az előző évihez képest, s mára biztosnak tűnik, hogy a karácsonyi bevásárlási szezon is százalékokkal elmarad az előző év ünnepi forgalmától. A kereskedők többsége borúlátó: jövőre az idei mélyrepülés továbbgyűrűzésével számolnak, s nemcsak a tartós fogyasztási cikkek, hanem az élelmiszerek esetén is. A kormány azzal számol, hogy az idei mélypont után a háztartások fogyasztása fél százalékkal nő, de ez a fogyasztásicikk-kereskedelem számára továbbra is kevés. A döntő majd a reálkeresetek, a háztartások jövedelmeinek alakulása lesz – mondta a főtitkár.
Tavaly óta a kereskedelem teljesítménye folyamatosan elmarad a teljes nemzetgazdaságétól – közölte Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Óva intette azonban a kereskedőket az árak további emelésétől; szerinte a csökkenő kereslet kiegyensúlyozására szerencsésebb, ha az alkalmazottak béréből faragnak le a vállalkozók. A kilátások később sem túl rózsásak, mert míg nagyjából két éven belül erősödhetnek a háztartások jövedelmei, addigra a rengeteg felvett hitel törlesztőrészletei és a kamatok húzzák majd vissza a családok költekezési kedvét – mondta.
Az év nagy vesztesei a kereskedők: a fogyasztás csökkenése, a reálbér ötszázalékos romlása, a növekvő munkanélküliség miatt – vázolta Tari István, az Erste Bank kis- és középvállalkozási üzletágának területi vezetője. Ahogy az élelmiszerboltosok, úgy a ruhakereskedők, a műszaki és kulturális árut, valamint az ipar- és tartós fogyasztási cikkeket eladó vállalkozások is veszélyben vannak. A szakértő szerint óriási probléma a fizetési határidők hazai átlaga, ami ma 105 nap, de folyamatosan emelkedik. Emiatt a kevésbé tőkeerős beszállítók egyre lehetetlenebb helyzetbe kerülnek, ahogy a multiáruházak terjeszkedése, a piac koncentrálódása miatt is. Növekszik majd a jelenleg mért 4 százalékos csődhányad is, holott az unióhoz képest már így is túl sok vállalkozás húzza le a rolót Magyarországon.
Hazánk az adó- és bírságterhek országává válhat – jelentette ki Fejes Gábor, az Oppenheim ügyvédi iroda képviselője. Arról beszélt: hazánk a régiós listán bírságfölényben van, a vállalkozások hatósági ellenőrzési rendszerében az állami beavatkozás eltúlzott, miként a nyomozati és a kikényszerítő eszközök is.