Az Európai Unióban még a leggazdagabb államok sem engedhetik meg maguknak azt, amit a magyar Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), vagyis hogy csaknem minden második tantermet darabonként egymillió forintért digitálistábla-csomaggal szereljenek fel – jelentette ki Kovács Zoltán, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság ellenzéki alelnöke Bajnai Gordon szakminiszterhez intézett hétfői interpellációjában. Az interaktívtábla-csomagokat tartalmazó, 40 milliárd forint értékben kiírandó pályázati felhívást nem előzte meg átfogó hatástanulmány, a szükséges digitális tananyagok nem készültek el, a felújításra szoruló iskolákba pedig a szülők hozzák még a vécépapírt is – tette hozzá, hangsúlyozva: a sok beázó tanterem miatt rázhatnak is a digitális táblák, már ha egyáltalán jut pénze a fenntartó önkormányzatnak a januártól magasabb áramszámla kifizetésére. Bajnai válaszát – bár a feltett kérdések egyikére sem felelt – elfogadta a parlament.
– Tegyük tisztába a tényeket, hiszen már a kérdésfeltevés is tartalmaz néhány olyan csúsztatást vagy félreértést, amely az interaktív táblákkal kapcsolatos tervek megértését nehezíti – mondta válaszában a szakminiszter, és szavait megfogadva mi is ekképp cselekszünk.
„…terveink szerint most mintegy 25 milliárd forintra írunk ki pályázatot, … ennek tervezete fenn van a honlapunkon.” (Bajnai válasza)
Az NFÜ honlapján ezzel szemben a következő szerepel a társadalmi infrastruktúra program pályázati felhívásában: „A rendelkezésre álló keretösszeg 24,2 milliárd forint, további 15,8 milliárd forint várhatóan 2009–2013 között kerül meghirdetésre.” Vagyis kereken 40 milliárd forint. Ezt egyébként az NFÜ eddigi, lapunkhoz is eljuttatott válaszai is megerősítik. Legutóbb októberben kaptuk a Bajnai felügyelte ügynökség kommunikációs osztályától azt az információt, hogy „az interaktív táblák beszerzésére összesen 40 milliárd forint áll rendelkezésre”.
„…egy megfelelő tábla piaci ára ma közel 800 ezer forint, a számítógéppel és a projektorral együtt összesen 1,2-1,3 millió forint. A központi közbeszerzéstől azt várjuk, hogy ez az ár jóval alacsonyabb lesz, ezért egy táblacsomagra 900 ezer forint számolható.” (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, október 5.)
Bár Bajnaiék minden lehetséges alkalommal hangsúlyozták: a nagy mennyiségre – több mint 30 ezer darab – tekintettel mindent megtesznek, hogy leszorítsák a taneszközök árát, a közelmúltban megrendezett Hungarodidakt-kiállításon a legfrissebb árajánlatok szerint egy táblához olcsóbban lehet hozzájutni magánúton, mint 30 ezerhez közbeszerzéssel. A világon használatban lévő táblák piacvezető cége, amely a szegmens 65 százalékát fedi le, az iskoláknak 273 ezer forinttól 414 ezer forintos nettó áron kínálja a digitális forradalom eszközét. Ha ehhez hozzávesszük a vetítőt, a számítógépet és a pedagógusok betanítását, akkor sem költhetünk el nettó 600-700 ezer forintnál többet. Kértünk árajánlatot azonban külföldről is, nehogy a Bajnai által említett „tévedés” csapdájába essünk. A piacon szintén meghatározó Hitachi cég ezer darab rendelése esetén egy tábláért és az ehhez szükséges felszerelésért, valamint a betanításért összesen 2200 eurót (560 ezer forintot) kérne.
„Az NFÜ döntését nem előzte meg átfogó, a pedagógusok véleményét valóban tükröző, friss hatástanulmány. Ez nem így van.” (Bajnai válasza)
Ilyen mennyiségű interaktív tábla beszerzését egyetlen hazai befolyásos érdekszervezet sem támogatta. Sem a több mint tízezer pedagógust tömörítő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete („más sorrendben és arányban kellene taneszközt, illetve tanárképzést megvalósítani”), sem a Gimnáziumok Országos Szövetsége (szeretnék, ha az iskolák maguk dönthetnének arról, valójában mire van szükségük), sem a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete nem javasolta. Sem a Fővárosi Pedagógiai Intézet, sem a Felsőoktatási Kutatóintézet, sem az Országos Közoktatási Intézet, sem az Országos Köznevelési Tanács nem juttatott el az oktatási tárcához vagy az NFÜ-höz hatástanulmányokat, mert nem is készítettek ilyet. Az NFÜ kérdésünkre megjelölt néhány kisebb vállalkozást vagy közhasznú társaságot, amelyek közül egyedül a kétfős Tankönyvkutató Intézet jelzett vissza: valóban megkérdeztek 60 pedagógust a tábla hasznosságáról.
„A digitális táblákat érintő társadalmi vita lezajlott, számos vélemény érkezett, amelyet beépítettünk, ezeket megtekinthetik a honlapunkon” (Bajnai).
Megtekintettük. A 40 milliárdos közpénzt felemésztő programot alig több mint harminc (!) szervezet véleményezte. Köztük tizenegy iskola. A hozzászólók között nyoma sem volt egyetlen nagyobb szakmai szervezetnek. Sem a pedagógus-szakszervezetek, sem a gimnáziumok, sem a felsőoktatási dolgozók, sem az oktatáskutatók álláspontja nem olvasható. De még a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is hallgatott.
„Magyarországnál gazdagabb országok sem engedhetnek meg ilyen programot. Ez nem igaz.” (Bajnai válasza)
A tantermek negyven százalékának digitálistábla-csomaggal való felszerelését az EU-ban egyedül Nagy-Britannia engedhette meg magának. Senki más. Táblavásárlásokat valóban terveznek más országok is, de nem ilyen mértékben, és az iskolafejlesztésekre rendelkezésre álló forrásokból közel sem ekkora arányban. A Bajnai miniszter által említett brit példa első hatástanulmányai ugyanakkor lesújtók: a BBC közölte kutatási eredmények szerint egyértelműen lelassította a tanórák menetét a méregdrága eszköz. Az elemzés fenn van a BBC honlapján. Meg lehet tekinteni.
Vezércikk a 7. oldalon
origo.hu
Új szóviője lett a Fidesz-frakciónak: Ibolya Csenge Gabriella
