Szabad út a borreformnak

(Brüsszel)
Támogatta az európai borpiac közös szervezését szabályozó rendeletet az Európai Parlament (EP) konzultációs eljárásban. A 494 igen, 115 nem és 84 tartózkodó voks azt jelenti, hogy a tervezet ezután visszakerül az Európai Tanácshoz, s az Európai Parlamentnek ezután már nincs szerepe a borszektort átalakító jogszabály sorsában. A képviselők a javasolt ötről három évre csökkentenék a szőlőkivágást támogató rendszer működési idejét, és továbbra is megengednék a cukor, illetve must hozzáadását a borkészítésnél. Nem csökkenhetnének a szerkezetátalakítási támogatások. Brüszszel növelné a bor promóciójára szánt összegeket, továbbá szigorúbb szabályokat akar elérni a borok elnevezésével és címkézésével kapcsolatban.
Glattfelder Béla európai néppárti képviselő a magyar bortermelők érdekében szólalt fel a borreformról szóló európai parlamenti jelentés szavazást megelőző plenáris vitáján, és elmondta: az EU jelenlegi borpiaci szabályozása pazarló és fenntarthatatlan, mivel a költségvetési források több mint 40 százalékát lepárlási támogatásokra költik, és ezek ösztönzik a feleslegek kialakulását. Ráadásul – tette hozzá – a támogatások 90 százalékát három tagállam – Franciaország, Spanyol- és Olaszország – veszi igénybe, ahol vannak olyan régiók, amelyek szinte teljes egészében lepárlásra termelnek. Azt is elmondta, hogy elfogadhatatlan az a javaslat, amely szerint a lepárlási támogatások nyomán felszabaduló összegeket történeti alapon osszák fel. Glattfelder azt is elfogadhatatlannak tartotta, hogy Magyarországon csökkenjenek az ültetvény-korszerűsítési támogatások.