Mentőövet jelenthet a plázákban működő boltoknak, hogy az ünnepek közeledtével egyre több külföldi látogat hozzánk beszerző körútra: úgy tűnik, hazánk idén a bevásárlóturizmus kedvelt célpontja. Mert míg idehaza sorra nyílnak a nagy eladóterű bevásárlóközpontok (legutóbb a karácsonyi szezonra félkész állapotban is kinyitó Arena Plaza), addig a statisztikák szerint az akcióvadászatra kényszerülő hazai lakosság már rég nem ezekben a csillogó palotákban szerzi be az ajándékot. Sokkal inkább vásárolunk kínai üzletekben, szerényebb alkalmi vásárokon vagy azon hipermarketekben, amelyek gyakorta kapnak versenyhatósági bírságot fogyasztói megtévesztésért.
Idén az átlag magyar legfeljebb 30 ezer forintot költ karácsonyi ajándékokra, míg ennél nagyobb kiadással mindössze a lakosság negyede számol – derül ki a kirakat.hu és a Szonda Ipsos tegnapi jelentéséből. A nyugdíjasok visszafogottan ünnepelnek, a felmérés tanúsága szerint ugyanis ebben a körben csökken a megajándékozottak száma, s majdnem tíz százalékuk senkit nem fog meglepni.
Az egész évben tapasztalt áremelkedések legutóbb 2001-ben voltak a mostaninál magasabbak, a kiskereskedelmi értékesítés menynyisége tíz évvel ezelőtt csökkent ekkora mértékben. A legfontosabb GDP-adat ennél is egy-két évvel régebben mozgott 1-2 százalék körül. A kereskedők forgalma azért nem csökkent rögtön a megszorító intézkedések bejelentése után, mert annak hatására akkor óriási hitelfelvételi hullám indult. Mára viszont kifulladtak a háztartások – vázolta egy minapi konferencián az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). Az eddigi adatok alapján 2007-ben 3-4 százalékkal marad el a tavalyitól a kiskereskedelmi értékesítés mennyisége.
Nem segít ezen az sem, hogy idén korábban kezdődött a karácsonyi szezon: a kereskedők már novemberben is szokatlan akciókkal, árengedményekkel csábították a vásárlókat. Decemberben várhatóan 840-850 milliárd forintot hagyunk a boltok kasszáinál, ám ennek csak egy része az ünnepi bevásárlás. Mivel idén szerényebb ünneplés vár ránk, az előző év karácsonyi forgalmától biztosan elmarad az idei – vélik az elemzők.
Megmenthetik viszont a statisztikákat a Szlovákiából, Ukrajnából, Oroszországból, valamint a Lajtán túlról érkező „bevásárlóturisták”, akik hetek óta vadásznak a plázák márkás boltjaiban. Mert, mint az eladók mondják, az ukránoknál még csak most kezdődik a plázásítás, az oroszok és az osztrákok viszont az otthoninál alacsonyabb áron szerezhetik be nálunk a prémium termékeket. Így a ruhaneműn, cipőn már az első fél év óta spóroló magyar fogyasztók helyett az ő pénztárcájukban bíznak a divatáru-kereskedők. A műszaki és tartós fogyasztási cikkek esetében határon túli színvonalra hajazó itthoni árcímkék újabban a szlovákokat is idecsalják: „dübörgő” gazdaságuk eredményeként most már ők járnak Magyarországra vagy Ausztriába portyázni.
Mézeskalács, fahéj, forralt bor, fenyőillat. Nagy reményt fűznek a jó időjáráshoz, de főként a külföldi pénztárcához a karácsonyi vásárok kereskedői is, horribilis bérleti díjaikat ugyanis képtelenek a megélhetési terheket nyögő magyar családok költségvetéséhez szabni. A fővárosban, kerülettől függően 90 és 720 ezer forint között bérelhető egy 4, illetve 8 négyzetméteres árusítóhely harminc napon át, míg vidéken ugyanez félmillió forint körül mozog – derül ki a Napi Gazdaság gyűjtéséből. Advent elején ugyan jellemzően még csak nézelődnek az emberek, de az már látszik, hogy átrendeződött az ajándékozási piac: a magasabb árfekvésű termékekből kevesebb fogy az idén, míg a kényszerű spórolás miatt népszerűbbek az olcsó „apróságok”. Legfeljebb a főváros frekventált vásáraiban (Vörösmarty tér, Deák Ferenc tér) zsebelhetnek be nagyobb bevételt a kiállítók, itt viszont szintén nem a hazai vásárlóerő a fő célpont: a népi- és iparművészek portékái árban sem a gagyi kategóriát erősítik. A külkerületekben viszont megfigyelhető, hogy egyre zsugorodnak az alkalmi vásárok – mind időben, mind térben. Míg a korábbi években Csepel központjában például egy hatalmas placcot foglalt el a vásározó forgatag, addig a reménykedő kereskedők idén már csak néhány soron várják két hipermarket és egy pláza árnyékában a megmentő bevételt.
Piactorzítás. Több mint 80 jogcím létezésére derített fényt a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet legutóbbi vizsgálata, amelyek alapján a kereskedelmi láncok a beszállítóktól visszatérítésekre tartanak igényt. Minél nagyobb egy lánc ereje, annál inkább él ezekkel az eszközökkel. A kutatási eredményekből megállapítható, hogy a multi-áruházláncok hatása a beszállítókra ellentmondásos: az üzleti kapcsolatokban jelentkező erőfölény és az ehhez kapcsolódóan kialakuló bizonytalanság piactorzító hatással járhat.
16 méter magas kútba esett egy három éves gyerek Hatvanban