Jön az aprórazziák kora

Négyforintnyi vásárlói megkárosítás miatt százezrekkel is vezekelhet az a boltos, aki nem jól ad vissza az egy- és kétforintos érmék bevonása után. Mivel konkrét szabály nincs rá, csak az ellenőr jóindulatában bízhat a rosszul számoló kereskedő a márciustól induló tömeges „aprórazziák” során.

2008. 01. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem elég, hogy az átállás miatt többmilliárdos többletköltséget jelent a vállalkozóknak a jegybank azon döntése, miszerint márciustól kivonják a készpénzforgalomból az egy- és kétforintosokat, emellé a hatóságok is újabb lehetőséget kapnak, hogy bírságokkal gazdagítsák a költségvetést – vélik a hazai kereskedők. Az aprók kivonása után kerekíteni kell majd az árakat, de ehhez a pénzügyi tárca nem tisztázta a gyakorlatban felmerülő kérdések mindegyikét. Ennek ellenére a rosszul kerekítő boltosokat meg kell büntetniük a próbavásárlásokkal jelentkező ellenőröknek, a kérdés csak az, milyen alapon. Kathi Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivője maga is úgy látja, hogy mivel itt legfeljebb négyforintos „átverésről” lehet szó, még a hatóság is bizonytalan, miként jár majd el, az ez ügyben készülő jogszabály ugyanis nem tér ki ennek részleteire. Más esetben több százezer forintra is rúghat a büntetés – az eddigi gyakorlatban például a 100 forint körüli tévedésért általában 50–100 ezer forintot róttak ki.
Tulajdonképpen az ellenőr mérlegeli majd, hogy milyen vastagon fogjon a ceruzája a négyforintos „bakinál” – mondta a szóvivő. Ha viszont a kereskedő korábban már volt a hatóság markában, tehát „visszaesőnek” számít, akkor a százezres tétel többszörösét is kiérdemelheti. Márciustól mindenesetre biztosan beindul az NFH „apróakciója”, tömeges ellenőrzésekre számíthatnak ugyanis a készpénzforgalomban részt vevő szolgáltatók. Tavaly egyébként több mint kétezer ellenőrzést folytatott a hatóság ezen a területen, s az NFH statisztikái szerint nagyjából minden tizenötödik boltos „megrövidíti” vevőjét a kasszánál.
Gond az is, hogy a fogyasztóvédelmi törvény szerint egy termékért annyit lehet csak fizetni, amennyi az árcímkén fel van tüntetve – hogy ehhez miként illeszkedik majd a kerekítéssel járó „túlfizetés” esete, azt egyelőre senki nem tudja. A törvénytervezet ugyanis erre sem tér ki, ahogy arra sem, hogyan számolja el a vállalkozó a kerekítésből származó esetleges többletbevételt.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint az adóhatóság is széttárt karokkal áll az új kihívás előtt, bár korábban úgy foglalt állást, hogy a kerekítés szabálya olyan közismert, amelyre külön rendelkezést nem szükséges alkotni. Nem is alkottak. A pénzügyi kormányzat szerint sem lehet gond márciustól, talán ezért is nem teremt összhangot a fogyasztóvédelmi törvénnyel, mert akkor belegabalyodna a végrehajtás fonalába – véli az OKSZ.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.