Mikola István nem hiszi, hogy 2010-re felállhat a rendszer

Egy jogászcsoporttal készíttetett elemzést a Fidesz, hogy 2010-es választási győzelme esetén miként lehetne megszüntetni az egészségügyben a jelenlegi kormány által tervezett több-biztosítós rendszert – jelentette ki Mikola István, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője. A politikus szerint az ügyészségnek ki kellene vizsgálnia, hogy nem követett-e el bűncselekményt Gyurcsány Ferenc kormányfő, amikor – kormánypárti képviselők állítása szerint – uniós pénzek elosztásával próbált nyomást gyakorolni rájuk.

2008. 01. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mit tesz a Fidesz abban az esetben, ha az Országgyűlés kormánypárti többsége érdemi módosítás nélkül fogadja el ismét az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvényt, figyelmen kívül hagyva a köztársasági elnök aggályait?
– Ha a hatalmi arrogancia tovább folytatódik, minden jogállami lehetőséget kihasználva Alkotmánybírósághoz fordulunk.
– Ezzel egyhamar nem érnek el sikert.
– Még semmi nem dőlt el, hiszen ez egy kerettörvény, ami önmagában működésképtelen. A rendszer felállása azon múlik, hogy miként készítik el a végrehajtási rendeleteket. Szerintem nagyon kétséges, hogy az új modell megkezdi majd a működését.
– Van pontos forgatókönyvük a következő hónapokra?
– A forgatókönyvünk abból áll, hogy a civil társadalom által támogatott, az egészségbiztosítás továbbfejlesztésére készült alternatív törvénytervezetet újra beterjesztjük a parlament elé, bár néhány hete az egészségügyi bizottság megakadályozta a tárgysorozatba vételét.
– Gondolja, hogy ha ismét benyújtják az előterjesztést, máshogy döntenek a kormánypártiak?
– Elképzelhető, hiszen zsákutcába lavírozták magukat, és sokuknak lelkiismeret-furdalása van.
– Miért gondolja?
– Több képviselővel beszéltem, s pontosan tudom, hogy nem ezt akarták, de nem tudtak ellenállni az erőszakos nyomásnak.
– Ezzel Karsai József nyilatkozatára célzott, amely szerint Gyurcsány Ferenc erős nyomást gyakorolt rá az uniós források térségbeli elosztásával?
– Rendkívül furcsának tartom, hogy egy miniszterelnök a párttársára, egy országgyűlési képviselőre olyan nyomást gyakoroljon, amely a térségben lakó emberek életkörülményeinek javítására szolgáló fejlesztési források biztosítását kérdőjelezi meg. Nemcsak Karsai József, hanem más politikusok esetében is hasonló nyomásgyakorlásról lehetett szó. Az ügyészségnek kellene megvizsgálnia, hogy ez bűncselekmény-e, vagy sem.
– Orbán Viktor azt mondta, hogy ha a Fidesz kormányra kerül, visszaalakítja az egybiztosítós rendszert, s ez szerinte a lakosságnak nem kerül majd pénzébe, mert azt az üzleti szereplők fizetik. Komolyan vehető egy ilyen ígéret most, amikor még azt sem tudni, hogy milyen feltételekkel köt szerződést az állam a magánbefektetőkkel?
– Én azt is nehezen tudom elképzelni, hogy 2010-re felálljanak az új biztosítók.
– Ha mégis, akkor milyen technikával alakítanák vissza az egybiztosítós rendszert?
– Egy jogászcsoport írt egy elemzést. Ez alapján mondhatom, hogy megszüntethető a több-biztosítós rendszer, s annak módját is meg lehet találni, hogy a magánbefektetők fizessék ennek költségeit. Érdekes a kérdése akkor, amikor a politikai hatalom mindent meg tud tenni, amit akar, keresztül tud vinni egy egészségbiztosítási törvényt úgy, hogy háromszoros rendőrkordon veszi körül a Parlamentet, és az egész lakosság szemben áll vele. Miért ne lehetne néhány kis biztosítót megszüntetni, és visszaállítani a társadalombiztosítást? Ehhez nem is kell olyan eszközöket használni, mint amilyeneket a jelenlegi hatalom alkalmaz.
– Nem gondolja, hogy ha van Magyarországon jogbiztonság, akkor a befektetőket is megilletik azok a jogok, amelyeket az állammal kötendő szerződésük garantál majd?
– Milyen jogbiztonság és milyen jogállam az, ahol tízmillió ember képezte népakaratot áthágva, magánszerződésekkel alakítják át az ország legfontosabb szociális rendszerét?
– Ez az érv elegendő lesz ön szerint a bíróságon?
– Azt majd meglátjuk, most azt tudom mondani, eltökéltek vagyunk.
– Mi a viszonya a Fidesznek a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal, illetve civil szakértők által készített, már említett anyaghoz?
– A Fidesz rendszeres résztvevője a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalnak. Kezdetben az volt az elképzelés, hogy pártsemlegesen, a köztársasági elnökön keresztül próbálják benyújtani a törvénytervezetet, de az államfő ezt nem vállalta. Utána jelentkeztünk,
hogy mi szívesen bevisszük a parlament elé.
– Rendre az a kritika éri a Fideszt, hogy mindenre nemet mond, de saját javaslattal nem áll elő. Nem érzi jogosnak ezt a felvetést, hiszen a párt legújabb programja sem tartalmaz értékelhető alternatívát?
– A kritikai megjegyzés nem áll, hiszen tucatjával terjesztettünk elő javaslatokat az elmúlt másfél évben is az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozóan, de ezeket mind lesöpörték az asztalról. Az említett programot politológusok készítették, abban a különféle részletek nincsenek kifejtve, de szakmai háttéranyagként megvannak.
– Úgy érzi, hogy az utóbbi időszakban kínáltak alternatívát a biztosítási rendszer átalakítására?
– Ha végiggondolom a rendszerváltás utáni történetet, vagy éppen a saját miniszterségemet, végiggondolom az egészségbiztosítás konszolidációjára készült programunkat, vagy az általam szignált kórháztörvényt, az új orvosi jogállásokkal, vagy éppen a népegészségügyi programot és a gyógyszerpiaci megállapodást egészen a fogmegtartó kezelések ingyenessé tételéig…
– Ezek nem a biztosítási rendszert érintik…
– Dehogynem! Hadd folytassam. A rendszerváltás után leválasztottuk a társadalombiztosítást a központi költségvetésről, hogy külön pénzalapunk legyen, majd ezen belül definiáltuk az önálló egészségbiztosítási ágat, új finanszírozási rendszert vezettünk be.
– Az már régen történt, a rendszer ismét változtatásokra szorul.
– A reform nem abból áll, hogy mindent eltörlünk és fenekestül felforgatunk. A reform a meglévő rendszer évtizedes távlatokban mérhető folyamatos megújítását jelenti. Ebben szerintem a Fidesz mindig élen állt, tehát igazságtalan az a kritika, hogy mindenre nemet mond, bár kétségtelen, hogy erre a mostani úgynevezett egészségügyi reformra minden részletében nemet mondtunk.
– Egyetért azzal, hogy a biztosítási rendszerben rövid időn belül átütő változásokat kell végrehajtani, mert ez így nem finanszírozható tovább, és nem jó sem a betegeknek, sem az ágazatban dolgozóknak?
– Nem értek egyet vele, semmiféle átütő, felforgató változásnak nincs helye, a rendszer megújítását lépésről lépésre és szakmailag alaposan előkészítve kell végrehajtani.
– Ha 2006-ban önök kerültek volna kormányra, tettek volna olyan lépést, ami a biztosítási rendszerben érdemi változást jelentett volna? Végrehajtották volna az ágyszámcsökkentést, vagy a gyógyszerár-támogatás csökkentését?
– Mi a rendszer konszolidációját végeztük volna el, ennek az első lépését 2001-ben már megtettük, amikor a háziorvosoknál bevezettük az eszközvisszapótlásra az amortizációs támogatást. Megszüntették. Folytattuk volna a betegségek megelőzésére szolgáló tízéves népegészségügyi programot és a gyógyszerpiaccal kötött megállapodást is, ami garantálja a lakosság terheinek kordában tartását.
– Ezek az intézkedések viszont nem jelentettek megtakarítást.
– Többet kell költeni Magyarországon egészségügyre. Sajnos betegebbek vagyunk, mint általában az európai emberek.
– Honnan hoztak volna több pénzt az egészségügybe?
– Nem építettünk volna kormányzati negyedet, és mivel a közpénzek elosztásánál mérlegelni kell, valószínűleg nem építettünk volna ennyi autópályát.
– Ha a Fidesz kormányra kerül, felkérés esetén vállalná, hogy vezényli a több-biztosítós rendszer visszaalakítását?
– Ez még odébb van. Politikai, hatalmi ambícióim nincsenek, orvosként és közéleti szerepvállalóként – bár elmúltam hatvanéves – bőven van még munícióm.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.