Erdőprivatizáció szigorítással?

Egymásnak élesen ellentmondó magyarázatokat adnak Budapest vezetői a múlt év végén módosított, a környezetvédők által a közigazgatási hivatalnál megtámadott fővárosi vagyonrendeletről, amely lehetővé teszi a még megmaradt természetvédelmi területek és az erdők kiárusítását. Bár a környezetvédelmi tárca a jogszabályok szigorítását ígéri, az utóbbi években több példa is akadt a kíméletlen környezetpusztításra.

2008. 02. 29. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Budapesten kizárólag az M0-s körgyűrű építésekor irtottak ki fákat jelentős mértékben, és bár az új vagyonrendelet lehetővé teszi az erdők értékesítését, ez csak fikció – jelentette ki lapunk kérdésére Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármester. Szerinte az elmúlt tizennyolc évben jelentősen bővült a fővárosi zöld területek száma, és úgy vélekedett, az adásvétel még önmagában kevés a fakivágásokhoz, azt az Állami Erdészeti Szolgálatnak is jóvá kell hagynia, ha az adott területre a szabályozási terv ezt engedélyezi. – Ilyenre nem készülünk – fűzte hozzá.
Ezzel szöges ellentétben áll Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes nyilatkozata arról, hogy miért kellett a fenti jogszabályban a forgalomképtelen törzsvagyonból korlátozottan forgalomképessé sorolni a természetvédelmi területeket és az erdőket.
– A fővárosi önkormányzat aktív vagyongazdálkodási politikát hirdetett meg a múlt év végén. Budapest minden egy forintjához hármat ad az Európai Unió, és ennek érdekében döntöttünk az erdőterületek, az úgynevezett passzív ingatlanok értékesítéséről – mondta.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Fővárosi Közgyűlés balliberális többsége december végén széles körű szakmai egyeztetés, társadalmi vita nélkül, a környezetvédők mellőzésével fogadta el a vagyonrendeletet, amelynek felülvizsgálatát kérte a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivataltól a Levegő Munkacsoport.
A fővárosi Fidesz szerint kizárólag a bevételnövelés volt a városvezetés célja, ráadásul a döntés jogát a közgyűléstől részben elvonva, az illetékes bizottságoknak, illetve egy önkormányzati cégnek adták. Az értékhatár a kiemeltnek nevezett fejlesztések esetén 1,5 milliárd, egyéb esetben 800 millió forint.
Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter kijelentette: a nemzeti parkok nincsenek veszélyben, azonban az egyéb erdők védelmében, a jogszabályok szigorításáért tárgyalásokat kezdeményez a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal.
A vonatkozó törvények módosítására a közeljövőben aligha kerülhet sor, a fővárosi vezetők optimizmusát pedig nem támasztják alá a tapasztalatok. Emlékezetes, 2000-ben csak az erdészet közbelépésére állítottak le egy lakóparképítést a XV. kerületben. Újpalota határában – önkormányzati engedéllyel – már megkezdték a fairtást, amikor a hatóság közbelépett. Három évvel ezelőtt csak a XVII. kerületi polgárok tiltakozása mentette meg a rákosligeti Szőlőhegy beépítését, a Kőbánya-Kispest metróvégállomás melletti kiserdőt viszont a közfelháborodás ellenére is „halálra ítélték” egy újabb bevásárlóközpont építtetője kedvéért.
Láng Zsolt, a II. kerület fideszes polgármestere lapunknak leszögezte: a budai városrészt övező zöld területek jelentős része a Pilisi Parkerdő felügyelete alatt áll, de a főváros sem csinálhat bármit a rábízott köztulajdonnal. – Az erdők átminősítéséhez a kerületi képviselő-testület döntésére van szükség, és mi minden ilyen módosítási javaslatot elutasítunk – hangsúlyozta.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.