Másfél éve, az ágazati törvény utasítására született a hazai kereskedelmi vállalkozásokra érvényes etikai kódex, amely a jogszabályi előírások alapján kiköti, mi számít tisztességesnek az üzletek részéről a fogyasztók, beszállítók és a versenytársak felé. A kódex arra az elvre épül, hogy a törvényalkotás és a törvények betartatása elsősorban az állam feladata, az etikai normákat mára mégis felvállalta a piac kétharmada. A 100 millió forintos árbevételnél nagyobb éves eredményt produkáló cégeknek kötelező a kódexhez csatlakozniuk, ezek szerint valamennyi, hazánkban lévő multinacionális áruházláncnak meg kell felelnie az etikai normáknak, a jogszabályi előírásokon túl. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) most ennek a kódexnek a hatályát hosszabbította meg 2010 júniusáig, ami azzal jár, hogy az etikai testületnek is joga van eljárni a szabálysértők ellen.
A kódex két fegyvert szegez a kereskedőknek – mondta lapunknak Imre István, a Kereskedelmi Etikai Testület elnöke. Egyrészt az érdekek érvényesítéséhez újabb utat nyit, a hatósági csörte mellett ugyanis lehetőséget ad a párbeszéden alapuló egyezségre. Egy beszállító például akár névtelenül, érdekvédelmi szervezetén keresztül is jelezheti a testületnek sérelmeit, akadt is már erre nem egy példa – mondta az elnök. Mert, mint azzal lapunk többször foglalkozott, a hazai beszállítók kiszolgáltatott helyzetén nem segít a kereskedelmi törvény, hiszen a GVH-nál a mai napig nem nagyon mernek a kisvállalkozók hivatalos eljárást kezdeményezni. (Emiatt lehet precedensértékű az vizsgálat, amely első alkalommal a napokban indult a Tesco ellen egy pórul járt beszállító kezdeményezésére.)
– Az etikai kódex fő fegyvere ugyanakkor a vétkes elmarasztalása a nyilvánosság előtt. Ha ugyanis a kereskedő szabályt sért, akkor az ő költségére az etikai testületnek joga van „szégyenfalra” tenni őt, vagyis újsághirdetésben felhívni a lakosság figyelmét arra, melyik áruház nem működik a fair play szellemében – fejtette ki az elnök. Eddig azonban itthon még egy eset sem fajult idáig, nyilván, mert a kereskedő tudja: nem tenne jót üzletének a negatív reklám. Mivel a versenyhatósági büntetések híre nem minden esetben jut el a fogyasztókhoz, az etikai testület ezen módszere vált mára viszszatartó erejűvé.
Arra a kérdésre, hogy miként látja az etikai testület a nagyobb áruházláncok sorozatos összeütközéseit a hatóságokkal, Imre István úgy fogalmazott: ha a kereskedő a fogyasztó kárára követ el vétséget, akkor az mindenképpen elítélendő, ekkor jogosan ítélik komoly hatósági büntetésre a csalót. Előfordul azonban, hogy puszta figyelmetlenség az oka például annak, ha a polcon feltüntetett akciós ár a pénztártól való távozás után magasabb tételként mutatkozik a számlán. Más kérdés, hogy ez esetben is a vásárló károsul, s a figyelmetlenség önmagában nem mentesít a szabályok alól.
origo.hu
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban
