Általában az Edgarról azt hallhatjuk, a szövegkönyve nem tartozik a jól sikerültek közé, talán ez is az oka, hogy ez idáig még nem hangzott el Magyarországon. Fontana librettója egy 1300-as évekbeli szerelmi három-, illetve négyszög történetét mondja el, amely teljesen abszurd helyzeteket teremt. Éry-Kovács András rendezőtől is elsősorban azt kérdezem, milyen nehézségeket okozott a librettó. – A történet ugyan nagyon érdekes, ami a librettóból kiolvasható, de úgy, ahogy eredetileg van, teljesen abszurd, és nehezen előadható, ezért ki kellett emelni az adott közegből. Én a XX. századi hatvanas évekbe helyeztem a cselekményt, ami a divatban ma a retrónak felel meg, a két kort összehozva teljesen maivá teszem a történetet. Az operának jót tesz, hogy csak félig szcenírozott előadás, így stilárisan kicsit elemelhető a valóságtól – válaszolja a rendező. Az ő Edgarja főleg Fellini, Antonioni és Visconti világát idézi.
Beépített díszletek ugyan nincsenek, így puritánabb a kép, ami a próba láttán akár egy modern színpadképnek is megfelelne. Ráadásul Éry-Kovács a kórust a színpadon nézőtérszerűen helyezte el. Mozgás van bőven, s nemcsak jelzésértékűen. Valódi jeleneteket látunk, amelyek szinte filmszerűek, mozgatható „díszletek”, kellékek, jelmezek is vannak. Amikor belecsöppenek a próbafolyamatba, éppen bikinis lányok sütkéreznek a tengerparton, Edgar (Fekete Attila) pedig egy pezsgősüveggel a kezében lépked. Tigrana (Mester Viktória) szintén napozik, és amikor Edgar közeledik, úgy letámadja, hogy fel is dönti.
Puccininál nagyon ritka, hogy operájában két azonos súlyú nő szerepeljen. Lényegében a nő két arca jelenik meg Fidelia (Herczenik Anna), a szelíd szerelmes, valamint a szenvedélyes Tigrana személyében. Edgar Tigranáért elhagyja Fideliát, Tigrana elől pedig – akinek eredetileg Fidelia bátyja, Frank (Kálmándi Mihály) udvarolt – háborúba menekül. Úgy szeretné kiválasztani az igazit, hogy megrendezi saját temetését, ahol álruhába bújva gyalázza magát. A próbán Fidelia „győz”, aki védelmébe veszi Edgart, Tigrana pedig elbukik, aki ezt nem tudja feldolgozni, és megöli Fideliát. Ezt is filmszerűen oldotta meg Éry-Kovács: nyitott tetejű autó áll a színen, és mikor a happy end következne, beszállna a kocsiba a boldog pár, a lövés akkor dörren.
Bár nem az Edgar Puccini legismertebb műve, végül a koporsós jelenethez komponált gyászzene szólt a zeneszerző temetésén. – Puccini nem tudta elfogadni, hogy a jelenet csak áltemetés, ezért a muzsikát úgy írta meg, mintha igazi volna. Persze nem magát a gyászszertartást komponálta meg, zenéjében az elveszett szerelmet siratja – magyarázza Éry-Kovács András.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
