Budapest előző fél évének a története a botrányok története, csaknem két évtizedes regnálás után a végéhez közeledik a Demszky-korszak – ez a fővárosi önkormányzatnál történtek, a tények ismeretében könnyen megállapítható. A Magyar Nemzet rendre beszámolt azokról az ügyekről, amelyek a múlt héten alapjaiban rengették meg az 1994 óta folyamatosan hatalmon lévő MSZP–SZDSZ-es koalíciót, és alighanem visszavonhatatlanul megtépázták Demszky Gábor főpolgármester maradék tekintélyét.
A közüzemi díjak év eleji drasztikus emelése, a BKV-nál tervezett radikális járatritkítás, az országban a Gyurcsány-kormány szabad demokrata különítményesei, a fővárosban a szocialisták által erőltetett egészségügyi „reform”, a kórház-összevonási elképzelések, az oktatási és kulturális ágazat jelentősen csökkenő támogatása, több jól működő intézmény bezárása mutatja, valóra válnak az ellenzék és jó néhány szakember jóslatai a közszolgáltatások fokozatos leépítéséről.
– Politikai tisztesség, bátorság és intellektuális képesség híján hazugságokkal kívánják leplezni a fővárosi önkormányzat jelenlegi vezetői azt a csődhelyzetet, amelybe az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikája sodorta a várost – jelentette ki lapunknak még decemberben Atkári János korábbi főpolgármester-helyettes, elismert közgazdász, aki SZDSZ-es politikusként több mint egy évtizedig Demszky Gábor főpolgármester jobbkeze volt.
Miközben a városháza az utóbbi hónapokban folyamatosan több tíz milliárd forintos fejlesztési hiányról, állami támogatások híján kényszerű visszafogásról beszélt, kiderült: szinte mindenütt megvannak azok a milliárdok, csak éppen másra fordították az adófizetők pénzét. A botrányok sorában tavaly ősszel az útfelújításokra adott állami támogatások 2006-os felhasználása volt az első. A Fővárosi Közgyűlés balliberális többsége a Fidesz kezdeményezésére szeptemberben még csak napirendre sem kívánta tűzni a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (KMRFT) által visszakért, csaknem 600 millió forint ügyét. Holott végül három független vizsgálat is megállapította, hogy visszaélés történt. Januárban Tiba Zsolt főjegyző végül belső nyomozást indított, ám azon kívül, hogy elbocsátottak egy hivatalnokot, a főnökei utasítását végrehajtó közlekedési ügyosztály korábbi vezetőjét, azóta sem történt semmi. Bár a fővárosi képviselők tanácskozásán az év elején még a városvezetés is elismerte, hogy a vitatott összegből vissza kell fizetni több mint 553 millió forintot, a gazdasági visszaélés bűncselekménye elkövetésének alapos gyanúját is felvető eset politikai, munkajogi és esetleges büntetőjogi felelőseinek megállapítására kezdeményezett ellenzéki vizsgálatot nem támogatta. Úgy tudjuk, a városházán tovább nőhet a hiány, ugyanis a KMRFT-nek kamatokkal együtt már 700 milliót kell viszszafizetnie.
Egyelőre csak szakmailag teljes körű vizsgálatot várnak a BKV Zrt. felügyelőbizottságától a naponta kipattanó botrányos ügyekben. Az ugyancsak korrupciógyanús ügyek sokaságával terhelt közlekedési társaság mára gyakorlatilag vezetés nélkül maradt. Decemberben a hivatalosan jelenleg betegállományban lévő Antal Attila vezérigazgató és Hagyó Miklós MSZP-s főpolgármester-helyettes azzal indokolta a tömegközlekedés tarifáinak – más közszolgáltatásokhoz hasonlóan jóval infláció fölötti, 13 százalékos – emelését, hogy a százmilliárd forintos adósságállományhoz egyre közelebb kerülő cég veszteségei ugyan csökkentek, de a működésből így is nyolcmilliárd forint hiányzik, a kormány pedig nem ad több állami támogatást. Ugyanez az ideológiája a jelenleg is tervezett, csaknem 10 százalékos járatritkításnak, amellyel negyven viszonylatot szüntetnének meg, és csaknem 300 járművet vonnának ki a forgalomból, állítólag hatmilliárd forintot spórolva. Hivatalos számítások nem készültek, ugyanakkor a járatritkítás tervén először látványosan felháborodó Demszky Gábor és helyettesei sem tudták megmagyarázni azokat a korrupciógyanús BKV-s botrányokat, amelyekben az említett megtakarítandó összegnél is többet kívánt elkölteni a közlekedési cég. A Fővárosi Közgyűlés a BKV felügyelőbizottságát bízta meg az ügyek – négymilliárd forintos használtbusz-beszerzés, a vezérigazgató és fia öszszeférhetetlensége, hárommilliárd forintos tanácsadói megbízás ismeretlen teljesítménnyel, eredménnyel és haszonnal, ingyenes fürdőbérletek a cégvezetőknek – kivizsgálásával, de egyelőre csak annyit tudni, hogy az emberek által befizetett adóforintok jelentős részének felhasználásával megbízott, a fékét és fejét vesztett BKV-nál meneszthetik az eddigi kommunikációs vezetőt.
Az, hogy a politikai felelősség megkerülhetetlen, jelzi a fővárosi MSZP és az SZDSZ koalíciós háborúja, illetve az, hogy a fenti botrányokban gőzerővel zajlik a felelősségáthárítás. Annak ellenére, hogy a balliberális médiumok a napokban arról cikkeztek, hogy „soha nem volt ilyen közel a koalíció a szakításhoz, mint most”, nyilvánvaló: a következő hetekben, hónapokban folytatódik a színjáték. Új kommunikáció lesz a másfél évtizede nem épülő négyes metróról, ám a sokak szerint legkésőbb 2010-ben bekövetkező bukás csúfos lesz Demszkyék számára, ha a budapestiek már semmi szépre nem emlékeznek, csak a botrányokra.
Nem sokáig tart már a jó idő, hirtelen érkezik a nagy lehűlés