Elvárják tőlünk a budapestiek, hogy a város működjön és a szolgáltatások javuljanak, járjanak a buszok és a villamosok – jelentette ki Demszky Gábor főpolgármester ötödik ciklusának kezdetén, a Fővárosi Közgyűlés 2006. október 13-i alakuló ülésén. Beszédében a Gyurcsány Ferenc kormányfővel az év márciusában kötött Budapest-szerződésre utalva leszögezte: „Budapest fejlesztésében mögöttünk áll a kormány.”
Mára kiderült, hogy többek között a főváros és az agglomeráció tömegközlekedésének helyzetén nemhogy a kormány, de a közlekedési cég százszázalékos tulajdonosa, a fővárosi önkormányzat sem volt képes javítani, sőt a BKV Zrt. a csőd szélére került.
A cég járatritkításait magyarázó, nyilvánosságra hozott dokumentumból kiderült: a 2008. évi tervezett gazdasági adatok szerint a BKV adósságállománya csaknem 82 milliárd, hitelállománya 74 milliárd, üzemi vesztesége 11 milliárd forint lesz, amelyek év közben még nőhetnek. Az üzemi veszteségből 2,1 milliárd forintot takarítanának meg járatritkításokból, az úgynevezett paraméterkönyv többszöri átdolgozása nyomán.
Ismeretes, a város MSZP– SZDSZ-es vezetői pénteken már támogatták az eredetileg 6, majd 3 milliárdos hiánypótlással beterjesztett javaslatot, amely ellen példátlan társadalmi összefogás alakult ki. A tömegközlekedés leépítése ellen nemcsak az ellenzék, hanem a lakosság, a környezetvédők és a civil szervezetek tiltakoztak. Mivel a legújabb javaslat a BKV veszteségének egyötödét sem fedezi, Nyáry Krisztián, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója szerint a hiányzó összegeket, az idei biztonságos működéshez szükséges további 18,5 milliárd forint biztosítását a kormánytól várják. – A MÁV visszaigényelheti például az üzemanyagok áfáját, a BKV nem – utalt Nyáry arra, hogy többek között mit is várnak. Pedig az említett Budapest-szerződés, amelyről a főpolgármester még ma is azt állítja, hogy érvényes, szó szerint a következőket tartalmazza: „a kormány és a főváros vezetése elkötelezett a fővárosi tömegközlekedés gazdasági helyzetének stabilizálása és a szolgáltatás színvonalának növelése tekintetében. Ennek érdekében 2006. évben kidolgozzuk a főváros tömegközlekedésének azt a finanszírozási rendszerét, amely mind a főváros, mind az állam, később pedig a régió együttműködésével biztosíthatja annak vonzóbb, hatékonyabb működtetését.”
Gyurcsány tavaly novemberben közölte Demszkyvel, hogy korábbi ígéretei, szerződésben vállalt kötelezettségei ellenére egy fillérrel sem tud több pénzt adni a BKV működéséhez. Az önkormányzati cég közszolgáltatási tevékenysége ellátásához a „gazda” még tízszázaléknyi összeggel sem járul hozzá: a főváros 10 milliárd forintját 32 milliárdos állami támogatás és 17 milliárdos úgynevezett jegyár-támogatási normatíva egészíti ki.
Emlékezetes, miközben tavaly az inflációt jóval meghaladó tarifaemelésről döntött a főváros a BKV-nál, az év botrányos üggyel (a négymilliárd forintos, végül meghiúsult használtbusz-tenderrel) kezdődött, amelybe végül Antal belebukott. Ezt követően derült fény a négyes metró beruházásához kapcsolódó, több mint 3 milliárd forintos tanácsadói szerződésekre, amelyeket nem a fejlesztés keretéből, hanem a BKV pénzéből finanszíroztak. Azóta naponta újabb visszaélések pattannak ki, de felelősök ma sincsenek.
– Egyértelműen Demszky Gábor és Gyurcsány Ferenc a felelős a helyzetért. Az esztelen presztízsberuházások, közöttük az 500 milliárdosra duzzasztott, ám ma is bizonytalan finanszírozású négyes metró beruházás és az elherdált közpénzek miatt jutott csődbe a BKV – mondta kérdésünkre Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője.
origo.hu
Prisztás-gyilkosság: ki lehetett a gyilkos?
