Amikor megtudtam, meglepődtem, hiszen nem sűrűn kényeztetik ezt a területet elismerésekkel. Úgy éreztem, azt a munkát érte megkülönböztetett figyelem, amit itt, a Hagyományok Házában végzünk a néphagyományok megőrzése és napjainkba való átemelése céljából – mondja Kelemen László arra a kérdésre, hogy mit jelent számára ez a kitüntetés. Az elismerés mindig jólesik, de sajnos, mint minden kulturális intézmény, a Hagyományok Háza is sok sebből vérzik az anyagiak terén. Ez az év valamivel jobban indult, mint a tavalyi, amikor a megszűnés szélére sodródott az intézmény. Az idén már csak tízmillió forintot vontak el a költségvetésükből, így tervezni is jobban tudtak. – Akárhogy nézzük is, egy hétéves intézmény még újnak számít, fejlődnie kellene, nem stagnálnia vagy viszszafejlődnie, és ehhez a költségvetési oldal még nem áll rendelkezésre – fogalmaz Kelemen László, aki arra is panaszkodik, hogy tavaly huszonhárom alkalmazottat kellett elküldeni, aki pedig maradt, annak több munkát kell végeznie. – Ha nem lenne meg az a „mozgalmár” elkötelezettség, ami hitem szerint a munkatársaimban is megvan, nem is tudom, hogyan tudnánk ilyen hatékonyan dolgozni – teszi hozzá a főigazgató.
Az intézménynek rengeteg terve, elképzelése van a jövőt illetően. Ezek egy részének megvalósításában sokat segít az I. kerületi önkormányzat, amellyel több együttműködési megállapodást kötöttek. – Odaadtak nekünk egy több mint 600 négyzetméteres ingatlant a Fő utcában, 50 méterre a Clark Ádám tértől, ahol végre meg tudjuk oldani a Népi Iparművészeti Múzeum helyzetét, amelynek a leendő kiállítási anyaga jelenleg a pincében porosodik. Ebből komoly centrumot lehetne létrehozni, ráadásul az idegenforgalom kitüntetett helyén – meséli Kelemen. A főigazgató a tervek közül kiemeli utolsó fázisába érkezett projektjüket, a Kárpát-medencei paraszti ételeket kínáló, Tradíció nevű éttermet, amelyet hamarosan megnyitnak, szintén részben az önkormányzattal együttműködve. Egy középkori hagyományt is fel akarnak eleveníteni a Corvin téren, az úgynevezett bio- és csanakvásárokat. Már ebben az évadban is sok az újdonság: bevezették a bérleteket korosztályok szerint. Az ifjúsági sorozatokra máris hatalmas a túljelentkezés, de vannak nyugdíjasbérletek is, kifejezetten az idősebbek számára összeállított műsorral, a jegyeket pedig már az interneten is meg lehet rendelni. Ősztől népi főzőkurzust indítanak, részben az otthon főzés reneszánszára alapozva, részben azért, hogy visszakerülhessenek a népi ételek az egyre sivárabbá váló vendéglátó-ipari piacra.
A kérdésre, hogy a szűkös anyagi keret mellett mindezt miből finanszírozzák, azt a választ kapjuk: pályázatokból, amelyek terén a Hagyományok Háza igazán sikeresnek mondható. – Az úgynevezett norvég alapból pályázaton elnyertünk 180 millió forintot, amelyből végre koncentráltan haladhatunk majd az adatbázisunk bővítésében. Ez ott van már az interneten, és azért fontos, mert így bárhol a világon elérhető és letölthető az egész XX. századi Kárpát-medencei gyűjtéskincs – fogalmaz Kelemen László. Ez az összeg azért is fontos, mert egy részéből jelennek majd meg az Utolsó óra néven ismertté vált gyűjtési programban rögzített ezerkétszáz óra legszebb felvételei. Eddig tizennyolc lemezt jelentetett meg a Fonó Budai Zeneház, a felvételek nagyobbik része pénz híján eddig még nem jelent meg korongon. A megnyert összeg várhatóan az ősztől áll rendelkezésre, addig az anyag előkészítésén dolgoznak.
Az Utolsó óra mellett a mozikban is játszott Életek éneke sikerében is fontos szerepe van Kelemen Lászlónak, aki a Bereczki Csaba által rendezett filmben nemcsak szakértőként vett részt, hanem a zenészek régi ismerőseként a filmvásznon is folyamatosan láthatjuk. A Hagyományok Háza főigazgatója a film kedvező fogadtatásában a népi kultúra iránti növekvő érdeklődést is látja, amely örömmel és bizakodással tölti el.
origo.hu
Lezárt utca, nagy tömeg Dubicsányban: kivágják az ország karácsonyfáját - videó
