A népművészet tavaszi seregszemléje

Idén is 18 ezren vettek jegyet a táncháztalálkozóra, a közreműködőkkel együtt bőven húszezer fölött volt a rendezvény látogatottsága. A népi hagyományok, a népzene, a néptánc és a népi kézművesség hagyományos tavaszi seregszemléjén olyan aktuális kérdésekről is szó esett, mint az idei tanévben debütáló zeneakadémiai népzenei képzés.

2008. 04. 23. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem csökkent a táncháztalálkozó iránti érdeklődés, bár az idén saját hibáján kívül kikerült a Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvényei közül – az eredetileg tervezett időpontban szinkronkorcsolya-világbajnokság miatt foglalt volt a sportaréna –, és így elesett a nagyszabású programsorozat nemzetközi marketingjének hosszú távú hatásától, valamint azoktól a külföldi látogatóktól, akik a tavaszi fesztivál egyéb előadásai miatt utaztak Budapestre. A hajnalig tartó bálon megdőlt a mindenkori részvételi arány: noha idén minden eddiginél nagyobb területen, a Petőfi Csarnokban rendezték meg, mégis telt ház volt, jóformán mozdulni sem lehetett a tömegben. A Papp László Budapest Sportarénában lényegesen jobban lehetett haladni, táncolni, nézelődni vagy akár vásárolni, ezúttal ugyanis új formában, szellősebben rendezték el a küzdőtéren a vásárt és a színpadot az egyébként is kevéssé kihasznált széksorok kárára. Szombaton a küzdőtér a gyermekeké, ilyenkor a családosok vannak többen, akiket a tánctanítás és a vásár mellett kézműves-foglalkozások és hagyományos népi játékok szórakoztattak. A határon túli árusokat, akik többnyire eredeti viseleteket kínálnak, idén is ugyanabba a parkoló közelsége miatt rosszul szellőző terembe tették, ahová az elmúlt években, de ahogy a küzdőtéri elrendezés előnyére változhatott, remélhető, a jövőben ezt a problémát is sikerül megoldani.
Néhány éve elindult egy aktuális témákat boncolgató kerekasztalbeszélgetés-sorozat, idén a Zeneakadémia új népzenei képzéséről beszélgettek az intézmény oktatói: a népzenei szakirány vezetője, Richter Pál, a hegedűt oktató Jánosi András, az éneket tanító Vakler Anna és a tamburásokkal foglalkozó Eredics Gábor. Az eszmecserét Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora nyitotta meg. Egy rövid koncerttel a hallgatók is bemutatkoztak.
Az Etnomozi műsorán ismert és kevésbé ismert alkotások egyaránt szerepeltek: a Duna TV népzenei műsorai és Bereczki Csaba Életek éneke című mozifilmje mellett például a Técsői bandát bemutató dokumentumfilmet is vetítettek. A kisebb termekben számos koncert, lemezbemutató, kiállítás, kisebb táncház várta a látogatókat, továbbá egy kuriózum, a tavaly elindult viseletbemutató-sorozat – amely lényegében egy etno-divatbemutató – ezúttal reneszánsz a divatban – az etno reneszánsza tematikával jelentkezett.
A színpadi műsorok idén két igazán igényes lemezbemutatót kínáltak a közönségnek: szombaton a Berecz András 50. születésnapja alkalmából kiadott Legényese, vasárnap pedig Pál István „Szalonna”, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető prímásának Örömzenéje volt hallható.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.