Visszatartó erő a korrupció: a többmilliárdos reklám ellenére is alig pályáznak az EU-pénzekre címmel ismertettük lapunk múlt pénteki számában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) felmérését, amely arra volt kíváncsi, hogy a magyar vállalkozók miért maradnak távol az uniós pályázatoktól. A felmérésre adott válaszokból kiderül, hogy csak csúszópénzzel lehet uniós pályázatot nyerni, és a pályázatoktól való távolmaradásban az elemzés szerint a túl nagy önerő és a korábbi rossz tapasztalatok is nagy szerepet játszanak.
A felmérés eredményei kapcsán lapunk megkereste Danuta Hübner asszonyt, és azt tudakolta, vajon a válaszok tükrében továbbra is elégedett-e a magyar kormánynak az uniós pénzek területén nyújtott teljesítményével és kielégítőnek találja-e azt, hogy az uniós mechanizmus értelmében az elosztást végző kormány ellenőrzi saját magát, majd ő értesíti Brüsszelt, ha valamit nem talál rendben. Hübner asszony – aki 1970 és 1987 között a kommunista Lengyel Egyesült Munkáspárt tagja volt – nevében Eva Kaluzynska, a biztosi hivatal térségi politikájáért illetékes sajtószóvivője válaszolt írásban. A válasz első mondata leszögezi: „Semmiféle külön kommentárt nem adunk e felméréssel kapcsolatban.” A szöveg azzal folyatódik, hogy „a bizottság információja szerint” Magyarországon a 2007–2013-as időszakra vonatkozó első pályázati felhívásokat 2007 februárjában tették közzé. Eddig 200 ilyen felhívást hoztak a közvélemény tudomására, és ezeket már le is zárták „tekintettel a nagyszámú jelentkezésekre”.
Kaluzynska asszony a második kérdésre azzal felelt, hogy a tagállamok felelőssége a szubvenciós összegek első pénzügyi ellenőrzése. E lépések magukban foglalják a szabálytalanságok megakadályozását, felfedését, azok megszüntetését is. Az eljárásról a tagállamok értesítik a brüsszeli Európai Bizottságot. A bizottság feladata, hogy a tagállamok alapkezelő és -ellenőrző rendszere simán és megfelelően működjék. Ennek érdekében a bizottság hivatalai rendszeres ellenőrzéseket végeznek a tagállamokban azzal a céllal, hogy megbizonyosodjanak arról: vajon a tagállamok által létrehozott eljárások hatékonyan működnek-e. Téma szerinti vizsgálatokra is sor kerül, és ahol a rendszerekben nagyobb gyengeségeket találnak, a bizottság és a tagállamok a korrigálás érdekében akciótervben állapodnak meg. Ezenkívül a bizottság és az Európai Számvevőszék vizsgálatokat hajthat végre a támogatások felhasználásának lezárása után is, amelynek során azt nézik, hogy az adott tagállam bejelentetett-e olyan kiadást, amely neki nem járna. „Ha a bizottsági hivatalok vizsgálatai súlyos szabálytalansághoz kapcsolódó kiadásra derítenek fényt, a bizottság egy folyamatban lévő kifizetés teljes egészét vagy annak részét felfüggesztheti.”
Tavaly október elején az Európai Számvevőszéknek tettünk fel kérdéseket azon botrányok nyomán, amelyek a Bajnai Gordon felügyelte Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkájával kapcsolatban jelentek meg lapunkban. Akkor ellenőrzést tudakoló kérdéseinkre az uniós hivatal részéről Novák Géza arról tájékoztatott, hogy „ha valakinek az EU-támogatások felhasználását illetően visszaélésekről van tudomása, akkor azt célszerű a nemzeti hatóságokhoz, bűnüldöző szervekhez és az Európai Bizottság illetékes szakszolgálatához jelenteni”.
A botrányok azóta sem szűntek, és ezt nemcsak az MKIK felmérése támasztotta alá, de olyan Brüsszelben járt vállalkozók is, akik nevesítve mondták el, mely kormányzati tisztviselő mennyi korrupciós hányadot követel a vele az országot járó pályázatírón keresztül – és amelyet az önrésszel együtt már túl soknak tartanak –, lapunk feltette a csalások kiderítésével megbízott uniós irodának, az Olaf-nak a Hübner-irodának is eljuttatott kérdéseket. Ismertettünk néhány frissebb korrupciógyanús esetet is, beleértve azt, hogy pályáztatás nélkül 200 millió forintot kap Bajnaiéktól az MTM–SBS Televízió Zrt., amiért vállalta: egy szappanoperában beszámol az uniós pénzek sorsáról.
Jörg Wojahn, az OLAF helyettes szóvivője szintén elhárította, hogy a felmérésről nyilatkozzon, mert, mint mondta, nem ez a feladatuk. Hozzátette, az uniós törvények szerint a tagországok jogszolgáltatóinak a feladata az uniós pénzekkel kapcsolatos csalások és a korrupció elleni küzdelem. Ugyanakkor hivataluk indíthat vizsgálatot gyanút ébresztő esetekben. „Az OLAF feladata a gyanítható csalás konkrét eseteinek kivizsgálása”, és ezért a hivatalnak a felméréseknél konkrétabb információra, adatokra van szüksége. A helyettes szóvivő írásos válaszát ezután így folytatta: „Bármely állampolgár saját nyelvén közvetlenül felveheti velünk a kapcsolatot olyan információt szolgáltatva, amelyeknél az uniós alapokkal kapcsolatos csalás vagy korrupció gyanúja merül fel.” Az információt szolgáltatók nevét kérésükre bizalmasan kezelik, nyomatékosította Wojahn. Sőt elvileg olyanoktól is elfogadnak információt, akik nem kívánják megnevezni magukat. De ebben az esetben az információnak sokkal konkrétabbnak kell lennie, és a gyanút alaposan kell dokumentálni ahhoz, hogy a hivatal lépéseket tegyen.
Tegnapelőtt, még Hübner magyarországi látogatásakor jelent meg az Állami Számvevőszék azon jelentése, amely súlyos kritikákat fogalmazott meg az uniós források elköltésének hatékonyságával, átláthatóságával kapcsolatban.
Bajnai és az uniós pénzkivétel. A regionális politikáért felelős uniós biztos budapesti látogatásán elismerte, hogy a programok kommunikálása több országban is gondot jelent. A szappanopera uniós pénzből történő szponzorálása kapcsán Bajnai Gordon a következőket mondta egy csütörtöki tájékoztatón: „Mert azt kellene megértenünk és elhinnünk, hogy ezt az országot Európában egy modern európai országgá tenni csak úgy lehet, ha mindenki a maga részét kiveszi belőle, és hogyha mindenki látja benne a fantáziát. Ehhez képest, azt gondolom, hogy ez egy költséghatékony módja lehet, ezt elmagyarázni, ennek az egésznek a módszerét és a csinálását, a buktatóit, a sikereit. Azt, hogy min kell végigmenni ahhoz, hogy valaki ebből sikeres legyen. És a sok pici sikerből majd összeállhat egy jobb európai ország.” Bajnai szavaiba vágva Gyurcsány Ferenc kormányfő kijelentette: „És az unió erre pénzt ad, hogy reklámozzuk ezt.”
Vezércikk a 7. oldalon
origo.hu
Ezt gondolják „agyhalott”, „Soros-ügynök” társai Magyar Péterről
