Napi sajtószemle

derStandard.at
Már régen a múlté, hogy Magyarország a térség gazdasági csodagyermeke volt. De elmúltak már a „kalandos gazdaságpolitika” évei is, idézi a balliberális osztrák lap Richter Sándort, a bécsi Nemzetközi Gazdaság-összehasonlító Intézet gazdaságkutatóját. Az ország költségvetési hiányát tavaly a GDP „hajmeresztő”, 9,2 százalékáról 5,5 százalékára csökkentette a szétesett kormány. De az erősen korlátozott közkiadások révén tavaly a gazdasági növekedés is erősen lelassult, mégpedig 1,3 százalékra, mondta Richter, aki idén 2,5 százalékos növekedést vár, ami még mindig jóval azon szenzációs növekedési szint alatt van, amellyel Szlovákia fejlődik. Richter szerint „Magyarország most fizeti meg a normalizálás árát”, de attól tart, hogy 2010-ben ismét jönnek a választások, és az mindig katasztrófaként érinti a gazdaságot.

AFP
Magyarország kész tovább folytatni szigorú gazdaságpolitikáját a politikai válság ellenére, idézi Veres János pénzügyminisztert a francia hírügynökség budapesti jelentése. Veres leszögezte: elképzelhetetlen, hogy a konvergenciaprogramban meghatározott legfontosabb céloktól eltérjenek.

International Herald Tribune
A globális amerikai lap arról ír, hogy az Egészségügyi Világszervezet friss jelentésében olyan palesztinok esetéről számol be, akik a Gázai övezetben meghaltak, mert az izraeli hatóságok késleltették kórházba szállításukat az izraeli határátkelőhelyeknél. Október és március között 32 gázai palesztin halt meg így. Izraeli részről visszautasították a jelentés megállapításait. Ambrogio Manenti, a szervezet Ciszjordániáért és a Gázai övezetért felelős vezetője szerint azonban a jelentésben bemutatott esetek jól illusztrálják azt a „nonszenszt, embertelenséget és végül tragédiákat”, amelyeket el lehetett volna kerülni.

FT.com
Az orosz földgázóriás, a Gazprom minden valószínűség szerint az olasz ENI energiavállalattal társulva ráteszi a kezét a líbiai energiaforrásokra, tudósít a globális londoni pénzügyi lap. Beszámol arról is, hogy az unióban a Gazprom újabb lépése félelmet kelt. A Gazprom az ENI-vel együtt most már az észak-afrikai olaj- és földgázmezők felé nyújtja kezét és szorosabban fogja már a kezében az európai piacokat. Paolo Scaroni, az ENI vezérigazgatója és Alekszej Miller, a Gazprom vezére erről Moszkvában folytattak tárgyalásokat. Európa földgázellátásának több mint negyedét a Gazpromtól kapja és Észak-Afrikát az orosz gáz alternatívájának tekinti. Az ENI nemrégiben megállapodott Líbiával abban, hogy megkettőzi kapacitását azon földgázvezetékben, amely 8 milliárd köbméter földgázt szállít a Földközi-tengeren keresztül Olaszországba.