Negyedannyit költünk, mint az osztrákok

Hatalmas eltérések vannak a kelet-közép-európai országok között a lakossági fogyasztási kiadások nagyságát és szerkezetét illetően – derül ki egy, a Világgazdaság által ismertetett elemzésből. Az osztrák RegioPlan kutatóintézet felmérése szerint Magyarország valahol félúton jár a Balkán és Nyugat-Európa között.

Míg Ausztriában egy háztartás évente átlagosan 32 900 eurót (vagyis közel 8,5 millió forintot) költ különböző termékekre és szolgáltatásokra, a magyar családok ennek mintegy 28 százalékával – alig valamivel több, mint negyedével –, azaz 2,4 millió forinttal kénytelenek megelégedni. Ukrajnában ugyanakkor alig több, mint 430 ezer forint jut vásárlásra. A visegrádi országok mutatói kilencezer euró körül szóródnak, s érdekes módon nem a legjobb GDP-t felmutató Csehország, hanem Szlovákia áll az élen. A különbség elsősorban a hitelből finanszírozott fogyasztással magyarázható – mutat rá Hanna Bomba-Wilhelmi, a RegioPlan ügyvezetője. A kiadások nagysága azok szerkezetét is döntően befolyásolja. Az alacsonyabb jövedelmű országokban a pénz 42 százaléka élelmiszerekre megy el, s a rövid távú kiadások aránya együttesen 77 százalékra rúg. Ezzel szemben a fejlett piacnak számító Szlovéniában nagyjából ugyanannyit (39 százalék) költenek a családok rövid, mint hoszszú távú fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra. Magyarország és a többi „növekvő” piac ebből a szempontból nagyjából félúton van a balkáni országok és Nyugat-Európa között.
Minél szegényebb egy ország, annál magasabb az alkoholra és dohánytermékekre költött összeg aránya. Az energia és a közlekedés részesedése viszont a növekvő piacokon sokkal alacsonyabb, mint a fejlett országokban.
Magyarországon 2000 és 2006 között közel harmadával nőtt a reáljövedelem, s eközben a fogyasztási szerkezet is eltolódott. A legszembetűnőbb változás az élelmiszer-kiadásokban mutatkozik: a KSH szerint az évtized eleji 29 százalékos részarány 23-ra csökkent, s az élvezeti cikkekre fordított kiadás is hasonló mértékben apadt. Ezzel még mindig az alapvető szükségletekre megy el a háztartások jövedelmének a legnagyobb része, azonban már megközelítik ezt a lakás- és rezsikiadások, közel 20 százalékra növekedve az öt-hat évvel ezelőtti 18 százalék alatti arányról. Utóbbiban az energiaárak emelkedése mellett jelentős szerepe lehetett az ingatlanok árszintjében bekövetkezett ugrásnak is. Szintén az energiaár-emelkedéssel függ össze a közlekedési költségekben bekövetkezett bő három százalékpontos részarány-növekedés, emellett a személyautó-ellátottság is jelentősen, közel 50 százalékosra növekedett. A ruházati termékekre arányaiban valamivel kevesebbet fordít a lakosság. A tavalyi kiskereskedelmi forgalom adatai ugyanakkor azt sugallják, hogy némi visszarendeződés következett be: az élelmiszerek teret nyertek a tartós cikkekkel szemben.