Negyedannyit költünk, mint az osztrákok

Hatalmas eltérések vannak a kelet-közép-európai országok között a lakossági fogyasztási kiadások nagyságát és szerkezetét illetően – derül ki egy, a Világgazdaság által ismertetett elemzésből. Az osztrák RegioPlan kutatóintézet felmérése szerint Magyarország valahol félúton jár a Balkán és Nyugat-Európa között.

Hírösszefoglaló
2008. 04. 05. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Míg Ausztriában egy háztartás évente átlagosan 32 900 eurót (vagyis közel 8,5 millió forintot) költ különböző termékekre és szolgáltatásokra, a magyar családok ennek mintegy 28 százalékával – alig valamivel több, mint negyedével –, azaz 2,4 millió forinttal kénytelenek megelégedni. Ukrajnában ugyanakkor alig több, mint 430 ezer forint jut vásárlásra. A visegrádi országok mutatói kilencezer euró körül szóródnak, s érdekes módon nem a legjobb GDP-t felmutató Csehország, hanem Szlovákia áll az élen. A különbség elsősorban a hitelből finanszírozott fogyasztással magyarázható – mutat rá Hanna Bomba-Wilhelmi, a RegioPlan ügyvezetője. A kiadások nagysága azok szerkezetét is döntően befolyásolja. Az alacsonyabb jövedelmű országokban a pénz 42 százaléka élelmiszerekre megy el, s a rövid távú kiadások aránya együttesen 77 százalékra rúg. Ezzel szemben a fejlett piacnak számító Szlovéniában nagyjából ugyanannyit (39 százalék) költenek a családok rövid, mint hoszszú távú fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra. Magyarország és a többi „növekvő” piac ebből a szempontból nagyjából félúton van a balkáni országok és Nyugat-Európa között.
Minél szegényebb egy ország, annál magasabb az alkoholra és dohánytermékekre költött összeg aránya. Az energia és a közlekedés részesedése viszont a növekvő piacokon sokkal alacsonyabb, mint a fejlett országokban.
Magyarországon 2000 és 2006 között közel harmadával nőtt a reáljövedelem, s eközben a fogyasztási szerkezet is eltolódott. A legszembetűnőbb változás az élelmiszer-kiadásokban mutatkozik: a KSH szerint az évtized eleji 29 százalékos részarány 23-ra csökkent, s az élvezeti cikkekre fordított kiadás is hasonló mértékben apadt. Ezzel még mindig az alapvető szükségletekre megy el a háztartások jövedelmének a legnagyobb része, azonban már megközelítik ezt a lakás- és rezsikiadások, közel 20 százalékra növekedve az öt-hat évvel ezelőtti 18 százalék alatti arányról. Utóbbiban az energiaárak emelkedése mellett jelentős szerepe lehetett az ingatlanok árszintjében bekövetkezett ugrásnak is. Szintén az energiaár-emelkedéssel függ össze a közlekedési költségekben bekövetkezett bő három százalékpontos részarány-növekedés, emellett a személyautó-ellátottság is jelentősen, közel 50 százalékosra növekedett. A ruházati termékekre arányaiban valamivel kevesebbet fordít a lakosság. A tavalyi kiskereskedelmi forgalom adatai ugyanakkor azt sugallják, hogy némi visszarendeződés következett be: az élelmiszerek teret nyertek a tartós cikkekkel szemben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.