Az európai alkotmány azért bukott meg, mert úgy kérték ki az emberek véleményét, hogy előtte nem készítették fel őket – mondta előadásában Medgyessy Péter, utalva a 2005-ös francia és holland népszavazásokra, amelyek megpecsételték az európai intézményrendszer megreformálására alkotott uniós dokumentum sorsát. Hazánk volt kormányfője szerint az alkotmányból és az azt felváltó lisszaboni szerződésből is hiányzik egy vízió, amivel azonosulni lehetne, aminek meg kellene határoznia, Európa milyen irányba fog haladni a következő ötven évben. Medgyessy Péter ennek ellenére az európai integráció elmélyítését szorgalmazta, s kifejtette, az uniónak erősebbé kell válnia egy olyan időszakban, amikor Európának gyengülnek a pozíciói a világban. Európa egyre nagyobb mértékben lemarad Amerikával és Ázsiával szemben: míg Ázsia olcsón és jó színvonalon állítja elő termékeit, addig az Egyesült Államok – a jelenlegi gazdasági problémák mellett is – a technológiai fejlesztések éllovasa, hangsúlyozta Medgyessy. Mint mondta, az Európai Unió erejét hosszú távon növeli a bővítés, de a fejlődésnek az integráció mélyülése is feltétele, a 27-eknek ezért egy föderális Európa kialakítására kell törekednie.
Medgyessy Péter kijelentette, a jelenlegi helyzet alapján megállapítható, hogy Magyarország nem fog tudni gyorsan felzárkózni a fejlettebb európai országokhoz. A jelenlegi mentális, morális állapot a legfőbb akadálya annak, hogy hazánk gyorsabban fejlődjön, integrálódjon. A 2002–2004-es MSZP–SZDSZ-kormány feje szerint Magyarországon állandó a pesszimizmus és a kisebbségérzet, a gazdasági adatok bár nem katasztrofálisak, nem is jók. A Gyurcsány-kormány lépéseire utalva pedig kifejtette, nem lehet reformokat folytatni úgy, ha azokat a politikusok nem tudják elfogadtatni a polgárokkal. Medgyessy Péter úgy vélte, Magyarországnak közmegegyezésre lenne szüksége ahhoz, hogy olyan gazdasági fejlődést érjen el, mint Írország vagy Spanyolország. Kifejtette továbbá, hogy hazánkat nem azért nem veszik komolyan, mert kicsi, hanem azért, mert megalapozatlanok az elképzelései.
A magyar külkapcsolatokra kitérve Balázs Péter a hosszabb távra szóló, szuverén, értékalapú külpolitika kialakítását szorgalmazta. Magyarországnak egyértelműen az európai értékrendszerhez kell igazodnia – hangoztatta felszólalásában hazánk első európai biztosa. Hozzátette, a külpolitikában szuverén gondolkodásra van szükség, tudnunk kell, mit akarunk, nem lehetünk ellenségesek, de nem is hajolhatunk meg más államok akarata előtt. A szuverén cselekvés helyett gyakran kívülről várjuk a segítséget. A szomszédságpolitikában jelentkező problémákat Balázs Péter szerint az okozza, hogy nem ismerjük egymást, egymás kultúráját és nyelvét. Példaként említette, hogy a magyar diákoknak nem csupán ismerniük illik Jellasics horvát bánt, hanem azt is tudni, hogy őt Horvátországban nemzeti hősként tartják számon.
Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere szintén az Európához, elsősorban Nyugat-Európához való tartozás fontosságát hangsúlyozta előadásában. Mint mondta, az új orosz „offenzíva” miatt Magyarországnak nagyobb figyelmet kell szentelnie a visegrádi négyekkel való együttműködésre, különösen a Lengyelországgal való kapcsolatok megerősítésére, amelyeket az elmúlt években elhanyagoltunk. Oroszország kelet-európai befolyásának növekedését, a jelenlegi magyar–orosz kapcsolatokat külpolitikai visszarendeződésnek nevezte, ami szembemegy a rendszerváltozással. Példaként a Déli Áramlat gázvezeték projekthez való csatlakozásunkat hozta fel.
Elismerte Magyarország mentességét a száj- és körömfájás betegségtől a brit agrártárca
