Domokos Pál Péter mondta, hogy a moldvai csángók a világ legelfeledettebb kisebbsége, hiszen nemcsak mi nem tudunk róluk, hanem a világ sem. Ez azóta sokat változott. Ma már azt mondhatjuk, ők a világ legsebezhetőbb kisebbsége, hiszen képtelenek a saját érdekeik érvényesítésére, a saját maguk védelmére – fogalmazott Halász Péter csángókutató. Az esemény díszvendége állítását meg is magyarázta: Moldvában nem alakult ki a természetes társadalmi struktúra, így a középkorban nem volt nemességük, később nem volt polgárságuk, ma pedig nincs értelmiségük. Az teszi ma a legtöbbet a moldvai csángókért, aki segíti, hogy minél több tanult emberük legyen, mert azokból lesz az értelmiség – mondta a csángókkal foglalkozó néprajztudós, majd hozzátette: ezért is fontos, hogy elvégezzék az iskolát, de nem azt, amelyik az elrománosodás felé viszi, hanem azt, amelyik a megmagyarodás felé segíti őket.
A június 2-i műsor első felében az eseménynek otthont adó Székesfehérvári Vörösmarty Színház művészeit láthatjuk, az est második felének népzenei programját pedig Sebestyén Márta állítja öszsze. Ebben a Szigony zenekart, az Ordasok táncegyüttest láthatjuk, de fellép két csángó hagyományőrző, Hodorog András moldvai csángó furulyás és Berszán Fülöp gyimesi csángó énekes is. A koncerten Sebestyén Márta is énekel, őt Bolya Mátyás és Szokolay „Dongó” Balázs kíséri. A három szervezet, amely az összegyűlt pénzt kapja: a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, a Vasárnapi Iskola Alapítvány és a vicei Bástya Egyesület, amelyik bentlakásos kollégium alapításával tartja életben az észak-erdélyi Beszterce-Naszód megyei magyar oktatás egyik utolsó végvárát.
Petrás Róbert, a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány alapítója konkrét számokkal támasztotta alá az elmúlt években az akadályok ellenére sikeresen működő moldvai magyar nyelvoktatás eredményeit és bővülési lehetőségeit: jelenleg 19 településen folyik oktatás, ebből tucatnyi helyen iskolai rendszerben; ebben 1600 gyermek vesz részt, s ez éves szinten közel százmillió forintot emészt fel. Ez a létszám 7500-8000 fővel bővíthető mintegy harminc településen, ehhez azonban újabb pénzügyi források szükségesek.
Benkei Ildikó, a Vasárnapi Iskola alapítója kezdeményezésével az erdélyi szórványmagyarságon segít. A módszer lényege, hogy anyaországi tanárok a hét végére az érintett településekre utaznak, és az egyház segítségével ők foglalkoznak szombat délután és vasárnap délelőtt az iskolás gyermekekkel, akik közül sokan – bár beszélnek magyarul – még a nevüket sem tudják helyesen leírni az anyanyelvükön. Ők azt szeretnék többek között elérni, hogy a programba kapcsolódjanak be a végzős pedagógushallgatók Magyarországról és Székelyföldről is, hogy megismerjék a helyzetet, és elterjedhessen ez a példa.
Sírás a víz alatt