Holttenger címmel mutatja be közös műsorát ma este hét órakor a Hagyományok Házában a Jánosi együttes és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Holttenger, amely Makkai Sándor regénye nyomán kapta a címét, a Mezőség, azon belül is Szék, Szépkenyerűszentmárton, Vajdakamarás, Bethlen, Ördöngösfüzes, Válaszút, Bonchida, Nagysajó és Magyarszovát népi kultúrájából merít a zene, a tánc, a próza és a felvételek segítségével. Mezőség, a hajdani Csiglemező bizonyítottan Erdély egyik legkorábban magyarok által benépesített területei közé tartozik, manapság azonban a magyarság már csak szórványban, kisebbségben él ezen a vidéken. Éppen ezért is jelentős, hogy a határokon átívelő összefogás gyümölcseként egy anyaországi zenekar és az egy tömbben élő székelység egyik legnagyobb kulturális intézménye együttesen hívja fel a figyelmet
Erdélynek erre a vidékére. Mezőség népi hagyománya nagyon sok olyan elemet őrzött meg a régi korok emlékeiből, amelyek más területeken már nem fellelhetők, a vidék muzsikája, tánckincse az egyik legarchaikusabb rétegét képviseli a Kárpát-medence népi kultúrájának. A Holttengerben az irodalom is szerephez jut: Makkai Sándor, Sütő András és Wass Albert olyan írásainak részleteit hallhatjuk, amelyek a Mezőség múltjáról, történelméről, a mezőségiek életéről szólnak.
A műsor valójában huszonöt éves, a Jánosi együttes 1983-ban mutatta be először, s részben azért született meg ez az előadás, hogy az akkoriban elkezdődött romániai
falurombolási hullám ellen tiltakozzanak. A Ceausescu-rendszer ugyan megbukott, a darab aktualitása azonban megmaradt, hiszen a Mezőséget az asszimiláció és a hagyományos kultúra megszűnése
továbbra is fenyegeti.
Ez történt az ország karácsonyfájának utcájában - galéria