Akadályok az EU előtt

Európa napjának véletlenül se az 1848-as forradalmak valamelyik jelentős dátumát választottuk, hanem éppen azt a május 9-ét, amely Európa történelmében nem döntő pillanat – hangoztatta tegnap Glatz Ferenc akadémikus, aki az Európa napjára időzített, az Országházban rendezett Együtt-Sokfélén című konferencián szólalt fel. „Nagyon örülök annak, hogy az Európai Unió már a kezdetektől fogva azt gondolta, hogy az unió építkezésének a szubszidiaritás elvén kell nyugodnia. Ez azt jelenti, hogy az alapkő a közösség” – mondta a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, utalva arra, hogy az európai politikának el kell végre határoznia, hogy fel tudja-e vállalni azoknak a fáradságos egyeztetőmechanizmusoknak a működtetését, amelyeknek során az önkormányzatok tömege próbál meg jogszabályokat, rendelkezéseket a társadalommal elfogadtatni, vagy pedig „elintézzük a felvilágosult abszolutizmus politikájával, bevezetünk a tömegeknek olyan rendelkezéseket, amelyekről egyesek meg vannak győződve arról, hogy jók.” „Lehet-e a népért nép nélkül cselekedni? Meg vagyok róla győződve, hogy nem” – fejtette ki Glatz Ferenc.
A szintén felszólaló Szili Katalin házelnök elmondta, Európa lelkét a 27 tagország kultúrája adja. Szili Katalin utalt Robert Schumannak, az Európai Unió atyjának szavaira, miszerint Európának nem szabad megmaradnia egy technokrata vállalkozás szintjén, kell, hogy lelke legyen. „Mi magunk igazán attól tudunk az európai közösségnek lelket adni, ha magunk is lelket adunk azoknak, akik kisebbségben élnek” – hangsúlyozta a házelnök.
Kovács László, hazánk uniós biztosa beszédében reményét fejezte ki, hogy az uniót megreformáló lisszaboni szerződés ratifikációja nem ütközik akadályokba. Mint mondta, ez egyedül Írországban fordulhat elő, hiszen csupán ott tartanak népszavazást a kérdésről. Kovács László arra hívta fel a figyelmet, hogy az írek nem nagyon tudják, mit tartalmaz a dokumentum, ami az ír kormány, nem az uniós intézmények hibája. Mint a volt külügyminiszter fogalmazott, az ír gazdák nagyon ellenzik a szerződés ratifikációját, mert úgy gondolják, a mezőgazdaságban minden hátrányos számukra, amit az EU csinál, s Brüsszel túlontúl beavatkozik az életükbe.