Amerikát bosszantja Teherán

Az Egyesült Államok hevesen ellenzi az Irán és Pakisztán között tegnap köttetett megállapodást, melynek értelmében gázvezeték épül Irán és India között Pakisztán érintésével. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök dél-ázsiai körútjának következő állomásán ma Indiában tárgyal.

Szabad utat enged Pakisztán annak a 7,5 milliárd dollár (1208 milliárd forint) értékű gázvezetékprojektnek, amelynek részeként új gázvezeték épül Irán és India között. A Pakisztánnak mint tranzitországnak több millió dollár bevételt jelentő projekt megvalósításáról állapodott meg tegnap Pervez Musarraf pakisztáni elnök és Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő, aki tegnap Iszlámábádban kezdte meg dél-ázsiai országokat érintő körútját. A perzsa állam elnöke tegnap még Srí Lankába utazott, ma pedig Indiában folytat tárgyalásokat.
A három ország közötti megállapodás – amelyet egy későbbi időpontban Teheránban írnak alá a felek – értelmében jövőre kezdik el felépíteni a 2600 kilométer hosszú vezetéket, amely 2012-től Iránból naponta hatvanmillió köbméter gázt szállít Pakisztánnak és Indiának, a kapacitást pedig később százötvenmillió köbméterre bővítik. Az együttműködés további feltétele, hogy Irán árammal is ellátja Pakisztánt. Az államfők tegnapi tárgyalása után a pakisztáni külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a gázvezetékprojekt előmozdítja a békét és a barátságot a két ország között. A gyorsan növekvő gazdasága miatt egyre inkább az energiaimportra szoruló India számára létfontosságú a befektetés, de elemzők szerint az iráni–pakisztáni–indiai együttműködés a térség biztonságát is szolgálja.
A megállapodást azonban hevesen ellenzi az Egyesült Államok kormányzata, amely azzal vádolja Teheránt, hogy urándúsítási tevékenységével nukleáris fegyverek előállítására törekszik. Miközben Washington igyekszik izolálni Iránt a világtól, s több országot is rávenni arra, cselekedjenek hasonlóképpen, India nemrégiben visszautasította az Egyesült Államok azon felhívását, hogy Újdelhi követelje Irántól nukleáris programjának leállítását. Mint az indiai külügyminisztérium fogalmazott, sem Újdelhinek, sem Teheránnak nincs szüksége külső útmutatásra kétoldalú kapcsolatai kezeléséhez.
Irán eközben kapcsolatai fejlesztéséhez használja fel energiafegyverét, hiszen az országban található a világ második legnagyobb gáz- és olajlelőhelye. A perzsa állam a harmadik legnagyobb olajexportőr. A közelmúltban többször is felmerült, hogy a szintén energiaimportra szoruló Európai Uniónak az iráni gáz és olaj behozatalát is lehetőségként kell felvetnie, ha diverzifikálni akarja energiaforrásait és csökkenteni az Oroszországtól való függőségét. Szakértők nemrég megállapították, hogy 2030-ra Európa gázellátásának húsz százaléka a cseppfolyósított állapotban szállított földgázból származik majd, és ennek szállításában nagy szerepet játszat Irán, így a nyugat-európai államoknak dönteniük kell majd arról, számukra mi a fontosabb: az energia vagy Teherán izolálása.