Belső hang és Égi hang a bazilikában

Lovász Irén karácsonyi lemezbemutatójára sokan nem fértek be a Művészetek Palotájába, így most egy olyan különleges pünkösdi ráadáskoncerttel készült, amelyen rövidített változatban mindkét új albuma, az Égi hang és a Belső hang is megszólal.

Részben a helyszín adja a vasárnap este nyolc órakor kezdődő koncert sajátos varázsát:
a bazilika szakrális terében szólalnak meg a régi népdalok, népénekek meditatív, a hallgatót óhatatlanul is befelé fordulásra késztető hangszerelésben.
„Az őssejtig vagyok minden ős”
– idézi Lovász Irén kedvenc költője, József Attila A Dunánál című versét, amikor az énekhang gyógyító erejére épülő négyrészes sorozatáról beszél, amelynek eddig megjelent első két lemeze, az Égi hang és a Belső hang rövid időn belül aranylemez lett. Ez nem véletlen, hiszen a művésznő számtalan visszajelzésből bizonyosodhatott meg arról, hogy a régiek tudása nem holmi legenda: tényleg lehet befolyásolni a testben zajló folyamatokat. Lovász Irén ráadásul ezt az évezredes gyökerű magyar népzenére alapozva teszi, a kollektív magyar tudattalanban lévő gyógyító erőt szeretné visszahozni. – Természetes emberi képesség, hogy használjuk a hangot a testünk rezgéseinek összerendezésére, maga az egészség is ezeknek a rezgéseknek a harmóniája. Nem véletlen, hogy az archaikus kultúrákban is azért énekelték a keserveseket, mert kiadták magukból a fájdalmat, és jobban lettek tőle
– mondja Lovász Irén. Az énekesnő azért is hangsúlyozza ezt, mert úgy látja, manapság a hangokat leginkább szórakoztatásra használjuk.
„Egy pillanat s kész az idő egésze, / mit száz ezer ős szemlélget velem. /… / Verset irunk – ők fogják ceruzámat / s én érzem őket és emlékezem” – idézi tovább Lovász Irén a József Attila-verset, majd így fogalmaz: ha ezt a tudást ő adhatja tovább, olyan, mintha ő maga csak a csatorna lenne. – Ez a Belső hang ereje – teszi hozzá.